Lehet gond abból ha két tini testvér egy szobába lakik, mert nincs lehetőség arra hogy külön legyenek?

Világ életemben saját szobát akartam, de még akkor is hármunkat egy szobába zsúfoltak, mikor szüleim építtették az új házunkat.

Húgom hamar ki lett onnan túrva, azóta is a szüleimnél alszik egy matracon 16 évesen, mi meg öcsémmel kamasz korunkra nagyon megutáltuk egymást. Nem volt privát szféránk, más volt a napi rutinunk, én korán aludtam volna, ő hajnalig gépezett, én korán keltem, ő sokáig aludt, nem mertünk egymás mellett öltözködni, készülődni reggelente, így mindig sorbanállás volt, hogy el tudjunk készülni suliba. Időnként kizártuk a másikat, máskor összeverekedtünk, egy idő után öcsém már kést tartott a párnája alatt, és azzal fenyegetett, hogy éjjel belém szúrja. Anyáméknak persze hiába árulkodtam, tojtak rá, ennek a bulinak ott lett vége, hogy egy újabb fenyegetőzés során kivettem tesóm kezéből a kést és a szeme előtt felvágtam vele az ereimet. Anyám akkor vette el tőle, meg ki kellett költöznie a nappaliba aludni. Most, hogy elment öcsém egyetemre, azonnal ment albérletbe, hónapok óta haza sem jött, nem is tartjuk a kapcsolatot. Mostanában anyám meg engem rúgdosna el itthonról, mert kell húgomnak is saját szoba, ha elköltöznék innen (de miből?), akkor neki is lehetne végre.

Nem, baromira nem jó ötlet a közös szoba. Mindenkinek joga van a saját szobához, privát szférához, nyugalomhoz!

Szerintem túlélik. ha nincs más , akkor szívás. De mondjuk nemtom,ilyen vékony falat esetleg lehetne behúzni közéjük, vagy egy elválasztófüggönyt,vagy pl egy ilyen tolóajtót, hogyha ők is akarják. Én nem értek ezeknek a megvalósításához, kivitelezéséhez.

Viszont tudok olyan családot, hogy emeletesház, két lakószoba volt, többi konyha meg ebédlő, azok is picik, meg vékony folyosó. Na, és ott tehát a két lakószobából az egyiket ott megfelezték.