A testvérem nagyon igénytelen, mit tegyek? Nagyon zavar, hogy ennyire rendetlen.

13 vagyok: amikor a szüleink elkezdtek rájönni, hogy valamit rosszul csináltak, akkor már sajna késő volt... sokáig abba a hitbe ringatták magukat, hogy kamaszos lázadás, majd kinövi... de ez már nem az. Ő nem azért nem takarít, mert így akar ellenszegülni, hanem mert tényleg egyáltalán nem zavarja a kosz és a kupi ami körülötte van. Egyszerűen nincs igénye a tiszta rendezett környezetre, neki többet ér az, ha meg sem kell mozdulnia.

Amíg otthon laktam,, tőlem elvárták anyáék h takarítsak a közös helyiségekben is. Néha rá is ráparancsoltak, de amikor egy nagy hiszti után végre rászánta magát,és látták h micsoda trehány munkát végzett akkor úgy voltak vele h "inkább tényleg ne csináljon semmit, mert abba nincs köszönet". És ennyiben maradt.

Ja amúgy két pasija volt eddig, az egyik ugyanolyan trehány disznó volt, szóval őt nem zavarta h szemétdombon laktak. A másik viszont sokkal pedánsabb volt, na ott csak eleinte volt nagy a szerelem, amint összeköltöztek és pár hónap után a srác rájött, hogy milyen tesóm valójában, hamarosan repült is a lakásából, most ismét otthon van.

13-as: ez már nem is igénytelen, hanem gusztustalan. Ráadásul a sokáig tárolt ételmaradék, szerves dolog egészségileg is kifogásolható. Ha a testvéred valami étterem, falatozó lenne, úgy bezárta volna az Ántsz és a Nébih, hogy csak lesne. És mivel nincs igénye, így nem is tud takarítani. Hogy a fenébe nem lehet tisztességesen söpörni, porszívózni, felmosni, törölgetni? Egy 6-7 éves meg tudja csinálni.

A rendszerető fiúval nem csoda, hogy rövid ideig tartott. Vajon a szintén cigány módra élővel miért lett vége? Nem tudtak megegyezni, ki tud nagyobb rumlit csinálni? Ezt nem kötekedésből kérdezem, tényleg kíváncsi vagyok.

25: nem is arról van szó h nem tudja, hanem valószínűleg nem is akarja rendesen megcsinálni, mert egyszerűen sajnálja rá az időt, energiát. Amúgy is k*b*szott lusta, szabadnapjain egész nap simán elvan az ágyban úgy h fel sem kel, meg nem mozdítana semmit.

A rendetlen pasival meg azért lett vége, mert hugom tipikusan az a "ki ha én nem" ember, aki felsőbbrendűnek hiszi magát másoknál, és neki ugyan ne mondjon ellen senki. Párszor láttam csak őket közösen a sráccal hát úgy beszél vele, mintha a seggéből rángatta volna ki. Plusz csicskáztatta is, őt ugráltatta mindenért. Szerintem a srácnak ebből lett elege, ezért dobta ki.

28 éves nő vagyok, a testvéredhez hasonló voltam/vagyok óriási mértékű az igénytelensége ahogyan az enyém is az volt.

Sajnos a rendezetté válás egy olyan lélektani utazás amit a testvéred egyedül tud csak megjárni (ahogy minden pszichés berögződés/függőség megváltoztatása ilyen), te nem kényszerítheted bele ebbe, nem tudsz hatni rá. A szüleidnek lett volna befolyása de ezzel elkéstek, te ezen a ponton csak annyit tudsz tenni, hogy jó kapcsolatot alakítasz ki vele (ezzel segítve a mentális egészségét) vagy elhatárolod magad tőle a lehetőségeidhez mérten (a saját integritásod megőrzése érdekében).

Rossz vagy jó út nincs, talán még azt próbálhatod meg kisilabizálni, hogy mi az oka a viselkedésének (nem, egyszerű lustaság nem fajul idáig, tapasztalatból beszélek).

Én arra tippelek, hogy esetedben csak arról van szó, hogy te megcsinálod helyette amit muszáj, a többi meg nem fontos neki, nem alakult ki benne magától az igény, mert csak teng-leng az életben, mindenféle támpont nélkül.

Nekem az segített amikor külön lakásba költöztem a ruháimmal és 1 db matraccal meg egy serpenyővel és egy késsel: sose voltam olyan szabad mint akkor, könnyű volt tartani a rendet mert ami nem volt matrac és nem szekrényben volt azt kidobtam minden héten. Megtapasztaltam milyen jó mikor a helyén van minden, milyen jó érzees pakolni meg mennyivel egyszerűbb barkácsolni meg főzni ha rend van - igen, akinek nincs hosszútávú célja az nem fog rendet tartani maga körül, hiszen enni meg médián függni retekben is lehet, (erős idegzetűeknek ajánlom a Hoarders c. sorozatot az illusztrációkért). Persze nem mondom, hogy minden nap patyolat a lakás, de ég és föld ahhoz képest a helyzet ahonnan indultam és javuló tendenciát mutatok.

Nem ajánlom, hogy szart vagy ilyesmit tegyél az ágyába vagy te bemutasd az ismerettségi körének hogyan él, mert csak az ellenséged lesz teljesen feleslegesen, és egy ilyen traumával csak magasabbra teszed a lécet (úgy értem hogy az ingerküszöbe változik tőle "nem lesz már veszteni valója" tehát még retkesebb lesz mint most, és lesz benne egyfajta bosszúszomj irántad).

Kezdetben próbálj meg beszélgetni vele kötetlenül róla (mármint a húgodról általánosságban nem a rendetlenségről) hátha belelátsz a perspektívájába kicsit, semmit nem veszítesz akkor sem ha nem akar társalogni veled - viszont ha megerted a motivációját akkor mindketten közelebb kerültök a megoldáshoz.

Sok sikert.

Mintha én írtam volna! (Eredeti kérdés)

Én lefizetem.

Hé öcsi! Kapsz 2 tábla csokit ha elpakolsz!

Aztán egyre kevesebbet ajánlottam fel neki.

A végén már egy kis biztatásra és szép szóra elég volt.