Van értelme békülni ?

Nővérem(28) kint él külföldön a férjével, én(25) anyukámmal élek, a vírus miatt tavaly nem de amúgy 3 havonta 2 hetre mindig haza szoktak jönni és csak itthon vannak/alszanak. Nagyon szeretem őt de olyan mint apukánk , 60% -ban rossz negatív a stílusa .. Anyaval mielőtt haza jönnek már egy hónappal gyomoridegunk van hogy épp mi lesz a problémájuk. Állandóan mindenkit utal szid de a szemébe nagyon kedveskedik.. Kis kitérő : Egesz gyerekkorunkba ez volt. Gyerekkoromba o unokatesomat szerette kb mintha ok lettek volna testvérek en mindig egyedül voltam itthon(anyával) ok pedig a mamanal.. Nyilván mivel en nem akartam menni mert csak kiközösítettek így érezhetően jobban szerette ot a mama. Tavaly mégis elkezdte szidni a mamát Nekem ,en Megvedtem erre azt mondta , hogy Engem soha életébe nem szeretett a mama csak hülyének gondolt.. Tudja hogy sokat sírtam a kiközösítés miatt és mégis ezt mondta .. Itt 1 hetet nem szóltunk egymáshoz.. Minden egyes alkalommal megbánt de nem veszi észre.. estig tudnám sorolni.. Idén karácsony reggel arra ébredtem hogy anyaval kiabálnak egymással ( utána anya napokig sírt hogy nem akar élni, reméli minél hamarabb meghal, Őt is mindig bántja.. Mikor kint volt náluk hülyeségen össze vesztek és azt mondta neki hogy azonnal jöjjön haza.. Volt hogy azt mondta neki mikor anyaek elváltak és nem volt pénze Mindent kifizetni , hogy o soha nem fog neki adni egy forintot se.. ha anya sírt mondta sirjal, sírsz már ? ) Szóval karácsonykor kijott belőle hogy nekem már elkellene költöznom itthonról , meg több negatív dolog.. Nekem ez a sok rosszindulat nagyon tönkre tette a lelkem így sokat sírtam azóta egy szót se szóltunk egymáshoz meg szinte köszönni se.. Azóta haza mentek de így váltunk el egymástól .. Sehogy .. Vannak ennek így értelme Kibékülni ? Mondjuk O biztosan nem fog keresni.. Tudom, hogy nagyon össze-vissza írtam meg sok mindent nem is írtam bele de Igyis nagyon hosszú lett