Fogadjam el így a nőveremet?

Nagyon makacs, kontrollmániás, okoskodó nő.

Mikor terhes lettem, láttam örül neki, odáig van most is a babáért, de mindenbe beleszólt, most legutóbb lecseszett a páromat miért hívtam apunak. ( viccesen a baba nevében mondtam vmit) nővérem kiakdt, később írta, nagyon csúnya az apu szó, apának hívjam, ez csak egy jó tanács, mert szebb. Miközben ő is apuzza apánkat, a párom is az apját. Miért ettem tiramisut? Felpörög a baba tőle... meg ilyenek.

Miért sétáltam X helyen, ott sok a cigány, meg fognak támadni. ( egyet se láttam ) bárhol bármikor megtámadhatnak, mondtam én. Egyik szombaton ebédre mentünk apumhoz, nővérem mikor megtudta, megint adott egy "jó tanácsot". Vasárnap menjünk a párom szüleihez, mert úgy "illik". Na én erre durvábban reagáltam, ez már sok(k) volt. Egész életében ilyen volt. Anyukámmal, apukámmal is. Ők elfogadták, mondjuk anyukámat néha zavarja. Úgy érzem hülyének, butának néz engem és a férjemet. Irányitani akar. Tudom még jobban a sarkamra kellene állnom, de vmiért nem tudok. Azt mondják, ne foglalkozzak vele, ő ilyen.

De engem idegesít. Tudom hogy nem normális, de mégis a testvérem. Hogyan tudnám "okosan" kezelni az ilyen szituációkat?