Fogadjam el így a nőveremet?

Mi az, hogy "de mégis a testvérem"? Azt gondolom, hogy Te is a testvére vagy. Biztos neki hiányzik vmi, vki, család, gyerek, mit tudom én. Nem fog élni hagyni, örökösen a nyakadon fog lógni. Azért mert a testvéred, nem kell eltűrnöd mindent. Eljöhet az az idő, amikor a pároddal miatta fogsz veszekedni, mert hogy "de mégis a testvérem". Igen, nekem nincs jó kapcsolatom a testvéremmel, mindegy az ok, lehet, ezért gondolkodom így. Van az a pont, amikor elég volt, kinek 40 év kell hozzá, 2#, ki meg folyton vitázik a párjával a testvére miatt.

Nem azt mondom, hogy most dobd ki, de adj egy ultimátumot mindenképp, hogy foglalkozzon magával, kiléptél a gyerekkori életvitelből, van saját családod.

Legközelebb, a lehető legnyugodtabb hangnemben:

- Kata, értem én, hogy frusztrált vagy, mert még egy numerára sem kellesz senkinek, de ne az én életemen próbáld kiélni magad!

Nem biztos, hogy versengés ez a részéről, inkább az, hogy magának nem akarja ezeket a dolgokat, de másét irányítva kicsit megéli. Aztán kiszáll, amikor unalmas vagy munkás rész jön.

Eddig csak olyan ismerős próbált beleszólni kéretlenül a családi dolgaimba, aki köztudottan önszántából egyedülálló vagy maximum együttélés a párjával. Szakértőként beszélt olyan helyzetekről,amit sosem élt át,de higgyem el, van egy unokahúga és ő... Inkább ritkábban beszélek vele, mert nem bírom a jóindulatú sértéseit.

Lehet, hogy segít, ha nem őt minősítve beszéled le erről a szokásáról, hanem a konkrét viselkedést kéred, hogy mellőzze.