Szerintetek ez jogos?
Anyummal és a húgommal élek. A szüleink 2 éve váltak el. Anyunk megismerkedett valakivel, a csávónak van egy kislánya, aki 6 éves, akárcsak a húgom. Már összeismertettek minket, minden okés ilyen téren. Most azt tervezik, hogy összeköltözünk. Anyummal egyik délután ketten voltunk, így felhoztam neki az egyetlen problémámat ezzel kapcsolatban, vagyis, hogy a kislány szerintem túlságosan a nyakamon lóg. Erre mondta, hogy a kislány ilyen, így kell elfogadni, hisz még csak gyerek, ami teljesen érthető, de azzal folytatta, hogy próbáljam egyformán szeretni a két lányt és akkor nem lesz gond, merthogy ő is a lányaként szereti és hogy ez majd idővel nálam is kialakul. Na hát nekem ez biztos nem fog menni, mert az egy dolog, hogy elfogadom a kislányt, meg hogy ugyan úgy kezelem őket, de nyilván nem fogom tudni annyira szeretni, mint a saját kishúgomat. Vele nagyon jó a kapcsolatom, mivel anyunk sokat dolgozik, nagyon sokat vagyok vele, így sokkal jobban ragaszkodik hozzám, mint anyához. Nem bírom felfogni, hogy hogy mondhat ilyet, hogy ugyanúgy szeressem őket, merthogy ő is...
Légyszi ne gyertek azzal, hogy ha valami nem tetszik költözzek el, még két évem vissza van a gimiből és tudom, hogy az embereknek sokkal nagyobb problémái vannak és addig jó, amíg ez a legnagyobb problémám… de én attól, hogy anyum ezt mondta, tökre úgy érzem, mintha szinte azt mondta volna, hogy egyáltalán nem is számít a húgommal való kapcsolatom...
Inkább anyukádra nézve negatív ez, hogy ugyanúgy szereti a párja gyermekét, mint a sajátját. Ami különösen furcsa, mert nem ő nevelte fel a másik gyermeket.
Szóval azon ne akadj fent, hogy a te és a húgod közti kapcsolatot degradálta, mikor a saját kislányához fűződő érzéseket is így éli meg. A te és a húgod kapcsolata ettől még nem fog változni. :)
Az első válaszoló igazat ír abban, hogy ugyanúgy tisztelni, segíteni neki, kedvesnek lenni vele az még nem ugyanaz, mintha ő is a testVÉRed lenne. :)
Köszönöm a válaszokat...
Példának okáért: segítettem a lányoknak fürödni, nem csak a húgomnak, a másik lánynak is, anyum addig csinálta a vacsit. A lányok leülltek az ebédlőbe, én meg mentem a konyhába, hogy segítek anyának és mondtam, hogy a lányokat megfürdettem és, hogy a húgomnak kipucoltam a füllét, és kérdezte, hogy csak az övét, én meg mondtam, hogy igen. Erre megkérdezte, hogy a másik lányét miért nem, erre meg elfintorodtam és nagyon csúnyán összevesztünk. Az egy dolog, hogy a húgomnak megcsinálom, hisz csecsemő kora óta vele vagyok és gondozom, de most másnak nem nagy gusztussal csinálom meg.
Tehát nem kezelem őket másképp, ha húgomnak viszek valamit és tudom, hogy ott van a másik kislány is, akkor neki is viszek ugyan úgy, de egyszerűen vannak dolgok, amik a húgommal természetesek, de a másik kislánnyal nem megy és ezen nem tudok változtatni és szerintem nem is kéne tőlem elvárni.
Egyébként 16 éves vagyok
Ha így érzed, akkor legyen így. 16 évesen nem fogod máshogy gondolni, sem máshogy csinálni. Viszont pont ezek azok a dacos feszültségkeltések, amikről beszéltünk. De valóban nem várható el tőled, hogy ugyanannyi empátiával kezeld ezt a helyzezet, mint egy felnőtt.
Remélem, hogy legalább szépen mondtad a kislánynak, hogy neki miért nem, és nem bántottad meg nagyon. Meg, hogy előtte nem fintorogsz.
Jóban van a két kislány? Tesókként kezelik egymást?
Hatossal értek egyet.
Gondolj néha abba is bele, milyen lenne ha te lennél a kis szerencsétlen 6 éves akivel másképp bánik a mostohatestvére, mint az édestestvérével.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!