Hogy tudnám elérni, hogy ne verjen a testvérem?

1- 2 válaszoló itt elég erőszakos megoldásokat tanácsol, de szrintem ezek nem nagyon működnének, mert attól csak jobban be fog dühödni. Szüleim nem hiszem, hogy ennyi idősen elvernek, de simán ellenem tudja fordítani őket, meg az egész családot, ha "bántok egy gyenge lányt". Elég ha sírva felhívja őket.

Még akkor is volt, hogy ezt játszotta be, amikor bezárkóztam előle a WC-be és bedugtam a fülembe a fülhallgatót, hogy ne halljam az őrjöngését. Oltogatta a lámpát, főkapcsolót, meg verte az ajtót. Aztán sírva felhívta a szüleimet, hogy "nem hiszi el, hogy milyen szemét vagyok". Konkrétan nem is kellett semmilyen indokot felhozni, hogy mit csináltam rosszul. Elég volt, hogy sír és nem mondd semmit... nem is tudott volna, mert nem csináltam semmit csak nem hallgattam végig a hisztijét és elmenekültem előle.

# 23/25

Nem kamu a kérdés és itt nem késel senki senkit. Légyszíves ne egy kissebségi családot képzelj el, akik baltával kergetik egymást vagy késelnek.

A késes történet csak egyszer fordult elő és nem késelt meg vagy okozott maradandó sérülést.

Szüleim diplomások, nagyszüleim is, van orvos is a családban, szóval nem vagyok roma és szüleim se részeges prolik akik így neveltek volna, bár testéremmel mindig elnézőek voltak... lehet emiatt van, hogy én egyetemre járok, mellette dolgozom... ő meg nem jár egyetemre és azóta is szüleimet hibáztatja, hogy ugyan nem volt elég pontja, de nem támogatták eléggé és ezért nem került be arra a szakra amire szeretett volna menni... bár aki végigrandizgatja érettségi évét ne is csodálkozzon szerintem.

# 21/26

Hát ez egy olyan dolog, hogy van olyan szituáció, amire rá lehet fogni, hogy én "provokálom", de szerintem így se normális. Pl. mosogatok és odajön, hogy neki kell a csap és félrelök. Vagy reggel hozzászólok, köszönök - reggel nagyon nem szeret beszélni.

Szóval ha ez provokációnak minősül, akkor lehet mondani, de szerintem egyik se olyan hogy bárki felkapná rajta vizet.

Máskor csak simán jön és mondjuk fellök amikor kötöm a cipőm vagy rácsap a hátamra, félrelök mert "útban vagyok" szó nélkül.

Az olyan szituk amik durvábbak, azoknál meg általában úgy van, hogy valamit mondok neki amikor nekem jön vagy lök egyet. Pl. mosogatok erre félrelök, hogy kell neki a csap/ szomjas, erre mondom, hogy "de épp mosogatnék, ha ennyire kell a csap mi lenne, ha most te mosogatnál el kivételesen" és akkor erre leönt vízzel.

Szóval ha azt vesszük, akkor van, hogy rá lehet fogni, hogy "provokálom" de csak kisebb hányadban és szerintem akkor is túlzás a viselkedése.

Bár velem amúgy is furcsán szokott viselkedni...

Ugyanannyi idősek vagyunk, születésnapunk aznap van, tavaly előtt követelte, hogy ezüst láncot vegyek neki valami szépet, meg is kapta végül, medállal, de ő nem adott semmit ajándékot, mondván, hogy "nekem amúgy se kell semmi". Tavaly pedig egy márkás ilyen gyüjtögetős ezüst karláncot követelt, ezt is megkapta, szintén nem vett semmi ajándékot nekem.

Szerintem ez se túl kedves a részéről. Barátja adott nekem ajándékba csokit, amit végül úgy könyvelt, hogy azt lényegében ő adta, mert az ő barátja vette, és ha nem lennének együtt, akkor nem kaptam volna azt se.