Hogy költözzek el így koliba?

A csodálatos szüleim nem nagyon akarnak koliba engedni "mert az minek nekem? Még takarítani sem tudsz" Folyton felhozzák a takarítást, mert van kupi a szobámba és én szeretek takarítani de ha már minden nap 5x elmondja az már idegesítő.Elmegy a kedvem attól ha folyamatosan azt mondja, a tanuládnál is ezt mondja a tk könyv felett ülök es elketdi "tanujal mar te mihaszna kojok". Oké értem én h jószándék de ez már nekem pont a fodítottja. Igen lenne kedvem tanulni mert szeretek csk nem hiszi el és itt a problema. És egyre jobban elment a kedvem mindentől amire anyám próbál ráparancsolni h tegyek meg. Mindig megmondja h mit csináljak mintha életképtelen lennék. Nemrég felismertem h depresszióm van, és ez még minden nap rátesz egy lapáttal.Most is sírok h nincsen életkedvem semmihez legjobb lenne ha egyedül lennek vagy olyanokkal akiket nem ismerek csak ne vele. Anyám már tényleg elviselhetetlen tényleg nem szoktam csak úgy ilyen szavakkal dobálózni de már nagyon kivan a fszom. Mert megcsinálnám csak nem hiszik el mert én egy "életkeptelen kislányka" vagyok a számukra. Így leírva nem tűnik olyan vészesnek de ez már 4 éve ígymegy.. És még van pár dolog amit ide nem írok le. A lenyeg h anyamat mat nembirom elviselni mert ha rosszat szól mar annyira elegem van h sírok! Mindennap. Egyszerűen belefáradtam sz egészbe. Mert anyám munkanélküli és rámfogja h miattam nem megy dolgozni "mert nem birná elmosni az edenyeket".Apám meg mindenben igazat ad neki. Meg már annyira sajnáltatja magát h rámragadt. Most már egy lelki/ideg roncs vagyok. És bárhogy mondom h megcsinálom azt mondja üljek le. Még ha alszok akkor is úgykeltenek fel hajnali 5 kor h miért nincs kitakarítva ja éppen otthonvan apám. Mert szerencséjére neki nem kell itthon rothadnia a szobába mert kamionos küldföldön szóval ha már ossze is vesztek akk 3 hét után hiányozni fognak egymásnak de ha ez nemlenne már tuti válnának. A kapcsolatuk láthatóan csődbe ment. Apuval jól kijonnek de igy h anyamnak ad igazat.. És anyám mindig a szobájában kuksol és nézi a tv-t közben chipset majszol. Később csodálkozik ha elhízik. Szülinapomon kijelentette h ő depressziós és egéz nap csak ordibált. Már egy ajándék lenne ha kiraknának az utcára. Főzni nemakar és ha van akk meg előjön az ennyire szeretsz duma h ő főz, mos, takarít ránk. Ami csak részben igaz. Lennék a bátyám helyében mert vele sokkal engedékenyebbek voltak. Igaz pl h adnak penzt sminkre mert olyan szar a bőrom h az kell rá, igen tisztitom apolom varom a gyogyulasat nemcsak felkenek magamra 10kg vakolatot oszt hello. Nagyon szeretnék már koliba menni a tanulásomban segítene mert anyám fojamatos egyéb bántása márcsak kámfor a tűzre. Amikor elmennek itthonról akkot úgy érzem megnyílt előttem a menyország kapuja. Voltam már 1 hete ottalvós sport táborban és olyan jol meg sohase ereztem magamat. Ők se voltak a barataim megjegyzem de megis jolereztem magamat. Ugy gondoltam varok meg jovore mert akk koltozunk es remelem h elmegy iskolakezdesre dolgozni de ha nem akk marad a koli, mert mar pchihologus is kene csak ha mondom kirohognek h mi baja lehet egy gyereknek h pchihologus kelljen.

És van egy macskám azzal probalnak marasztalni. Szóval ja,ki mit tanácsol nekem?