Nekem van igazam, vagy a szüleimnek ebben az esetben?

Mostanában többször is összezörrentem a szüleimmel a jövőmmel kapcsolatosan. Nem tudom, hogy honnan, de kitalálták, hogy legyek tanár, merthogy az milyen jó kis munka. Még az egyetem elején közöltem velük, hogy nem-nem leszek. Viszont csak addig mondták, hogy vegyem fel a pedagógiát is, mígnem megtettem, hátha megtetszik alapon.

Most már vége az egyetemnek, és elmondtam világosan, hogy nem akarok az lenni, mert egyszerűen nem tudnám csinálni, más területen akarok dolgozni.

Emiatt aztán lassan már én kezdem magamat hibásnak érezni, meg rosszul, hogy nem akarok ezzel foglalkozni.