Mit tennétek egy ilyen gyerekkel?

9-es, amit írsz, az egy nagy bullshit...

Természetesen a verés nem a nevelés alternatívája; fizikai erőszakkal senki nem fogja jómodorra, becsületességre vagy önfegyelemre tanítani a gyerekét, sőt. DE KÖNYÖRGÖM. Az Isten szerelmére, ha nem a logikus gondolatmenet, és nem is a téma konolysága, akkor a magyar nyelv szépségének és bőségének megtartása kedvéért tegyünk különbséget a VERÉS és a POFON között. Ha kell linkelek forrásokat, amik alátámasztják, hogy a két dolog nem ugyanaz ;)

A verés (a megerőszakolás és tartós érzelmi terror mellett) a legszörnyűbb dolog, amit a szülő tehet a gyerekével. És valóban beláthatatlan következményei lehetnek egy gyerek fizikai bántalmazásának, erről nem is akarok sokat pofázni, mert nem voltam ilyen helyzetben. De legyünk komolyak, egy-egy jó helyen elcsattanó pofon igenis hasznáhat. És ne nevezzük verésnek meg fizikai bántalmazásnak, mint ahogy vacsora nélkül ágyba küldeni valakit nem éheztetés, felemelni a hangunkat pedig nem érzelmi terror.

Határozottan állítom, saját tapasztalatból, hogy senkinek nem lesz semmi baja attól, hogy párszor kapott a seggére gyerekkorában. Ha igaz lenne, hogy néhány pofon tartós pszichikai károsodást okoz, akkor a 35-90 évesek 90%-a "lelki nyomorékként" tengődne, és azért azt látjuk, hogy ez nincs így.

(Amúgy meg, mielőtt megkapom, hogy biztos valami múlt századi komcsi, bigott szatyor/szivar vagyok, elmondom - aztán vagy elhiszitek, vagy nem -, hogy 18 éves vagyok. A szüleim sosem vertek meg, de néha kaptam a számra, ha fullba nyomtam a kretént. (Nem, nincsenek rémámaim, nem lettem ágybavizelő, nem érzem rágom a körmöm, nem félek megnyílni a hozzám közelálló emberek előt stb.stb.)

Na, de hogy konkrétan a kérdésre is reflektájak, a gyerek nevelését - bár nem vagyok egy expert - szerintem sem 12 éves korában kell elkezdeni. Ha jól saccolom, egy olyan 10 évvel elkéstek a szülei. Most már semmit nem fognak segíteni a pofonok - ahogy a példa is mutatja. Ha eddig nem tanulta meg, hogy tisztelje a szüleit (nem azért, mert idősebbek, hanem, mert EMBEREK, bzg), akkor ez után nem fogja.

Amúgy meg nagyon durva, hogy egy gyerek megüti az anyját. Két okot tudok elképzelni:

1. Valamilyen pszichés rendellenességgel küzd a gyerek, ami most kezd felszínre jönni. Ezesetben a pszichiáter lehet a megoldás.

2. Annyira nem lett nevelve, és annyira semmiféle pozitív példát nem látott, hogy azt hitte rendjén van, ha megrúgja az anyját.

Egyik esetben sem gondolom, hogy a gyerek a hibás, úgyhogy szerintem nem kell haragudni rá, mert vagy beteg vagy pedig az inkompetens szülei miatt vált kis szörnyeteggé.

Igen, gratulálok utolsó, eltaláltad a lényeget!

A mai felnőttek nagy része lelkileg sérült, nem csak a pofonoktól, (jöhetnek a linkek, de ne ilyen áltudományos oldalak legyenek ám, vagy blogok személyes véleménnyel!), hanem a szüleik lelki bántalmazásától, a rosszul kezelt testvérkonfliktusoktól. a szexuális zaklatásoktól, hatalmi visszaélésektől, megalázásoktól..

Egyrészt onnan látszik, hogy a pszicho foglalkozásúak dugig vannak munkával, hatalmas az öngyilkossági arány, tele van a világ gondozatlan idősekkel, akikre a gyerekeik tojnak, ezért melóval vagy szülőtartással próbálkoznak..másrészt meg onnan is látszik, hogy hiába sírták ki a gyerekszemüket az emberek, felnőve ugyanúgy bántanák a sajátjaikat..

Keverj le egyet az utcán valakinek nyugodtan, ha szerinted egy pofon nem fizikai erőszak, nem bűn:)

Vagy csak gyerekkel szemben nem számít annak?:)

Amúgy is pofonról írtál, de már a fenékre ütést is felhoztad, a szájra ütést is, gondolom a kézre ütést is a nem fizikai erőszak kategóriába sorolod..

Szóval milyen testrészt kell ütni ahhoz, hogy erőszaknak számítson?

Kérlek világosíts fel!

Gondolom olyasmit sikerült kifundálnod, hogy a verés többszöri ütést jelent egymás után, te meg egyszerre egyet vagy kettőt kaptál..

Sajnos köznyelvben az erőszakot és a verést szinonímaként használjuk, de elhiheted, hogy a törvényekben helyesen fogalmaznak, az erőszak alkalmazását büntetik gyerekekkel és felnőttekkel szemben egyaránt, nem a verést.

Igen, az egyik durvább bűn, mint a másik, de héj, még mindig bűnök közt turkálunk!!

Mondhatod, hogy lopni nem olyan vészes, mint rabolni, ezért csinálod, de ettől még ugyanolyan ostobának fognak tartani, és ha tudnák, ugyanúgy elítélnének törvényes keretek közt is:)

Nagyon vicces lenne, ha minden bűnöző azt mondaná, hogy örüljön, hogy nem gyilkoltam, az durvább lenne..:)

Egyébként szerintem van ilyen piramis (nálam) nagyon leegyszerűsítve

Helyes viselkedés - mai pszichoallaspont egy adag erkölccsel

Megközelítőleg helyes viselkedés - részben betartják, többi semleges

Helytelen viselkedés - nem ártanak, de rosszul kezelik(menjaszobadba)

Részben elítélendő viselkedés - kicsit ártanak(szidás)

Teljesen elítélendő viselkedés - nagyon ártanak(alázás, büntetések)

Bűnök - (fizikai-lelki bántalmazás, amit már büntetnek, pl pofon)

Egyébként hány éves vagy? Én 28, a korosztályom felfelé(40ig látok rá) tele van idegbeteg, erőszakos vagy épp szorongó, félénk alakkal, de idősek közt dupla ennyi van..

Nem tudod mi a "szép nevelés“.

Nem voltak nevelve. Ti sem. Soha.

Nem tudtok nevelni.

Azt hiszed létezik anyai pofon.

Annyira.... semmit sem tudtok, hogy érzékeltetni sem tudom.

Kezdjetek járni szakemberhez, utána kezdjetek járni nevelői tanácsadóhoz.

#23 Hát jó, akkor a felnőttek nagy része nem normális... Még szerencse, hogy lassan felnő egy olyan generáció, akiknél belefér az, hogy megütik az anyjukat.

Egyébként, ha megfigyelted, nem azt mondtam, hogy a pofon jobb a verésnél, hanem azt, hogy teljesen más. A pofon - legalább is az én meglátásom szerint - képezheti a szülő eszköztárának egy részét, amit ideális esetben egyszer sem, nem ideális esetben néha elővesz.

A törvény betűjére nincs mit mondanom. Bár sosem olvastam utána, megelőlegezem a bizalmamat, és elhiszem, hogy pontosan úgy van, ahogy mondod. Csakhogy én nem mentem bele olyasféle moralizálásba, hogy mi a bűn, meg mi nem az, meg melyik a nagyobb... Azt állítottam, és állítom most is, hogy egy-két pofon nem okoz lelki sérülést. (Ezt az első bekezdéseddel félig-meddig még te is alátámasztod.)

Amúgy meg leírtam, hogy hány éves vagyok, kicsit figyelmesebben is elolvashatnád a válaszomat, mielőtt reflektálsz rá. Na, de hogy ne kelljen visszakeresned: 18.

Feltennék egy kérdést.

"Egyrészt onnan látszik, hogy a pszicho foglalkozásúak dugig vannak munkával, hatalmas az öngyilkossági arány, tele van a világ gondozatlan idősekkel, akikre a gyerekeik tojnak, ezért melóval vagy szülőtartással próbálkoznak.."

Ezt írod te.

Kíváncsi vagyok, hogy a mostani állapotokat (pszicho foglalkozásúak dugig levése, öngyilkossági arány magas volta, gondozatlan idősök) mihez hasonlítod. Mert hogy valamihez hasonlítani kell, különben mihez képest rossz a helyzet? Lehet, hogy csak ilyenek vagyunk mi emberek...

Na most vagy látod a jövőt, vagy a múlthoz hasonlítod a jelent. Gondolom az utóbbi eset áll fenn, ergo régebb jobb volt. Megkérdezném, hogy szerinted 50, 100, 150 évvel ez előtt vajon jobban (értsd szelídebben, kedvesebben, megértőbben) bántak a gyerekekkel? Olvasmányaim, és az idősek beszámolói alapján nem. Akkor hogy is van ez?