Abban mi a jó egyes szülőknek, hogy nem engedik el maguktól a gyereket, hogy nem engedik felnőni?
Nemhogy segítenék az otthonról való elköltözésben, hanem kifejezetten hátráltatják, gátolják, érzelmileg zsarolják.
Ma is ennek voltam szemtanúja egyik távoli ismerősömnél, (a „gyerekek” 28 és 31 évesek), ahol még én lettem leszúrva, hogy miért kérdezek tőlük olyat, hogy ismerkedés, elköltözés stb, mikor a szüleiken kívül nincs is szükségük senkire, olyan jól elvannak velük...
Hogyan lehet valaki büszke az ilyen agymosásra? Miért jó ez neki?
Fogalmam sincs, de nem normális. Velem is ilyenek, 26 vagyok, már a párommal élek, anyám meg olyan korszakalkotó ötletekkel jön, hogy költözzek haza hozzájuk (a párom nélkül nyilván), szüljek egy unokát neki, aztán majd ő otthon marad vele, engem meg beszervez a Tescoba kasszásnak vagy az egyik gyárba gépkezelőnek, (egyébként mostanság kezd beindulni a karrierem amit nagyon élvezek, lelkesen csinálok), és akkor együtt élhetnénk, milyen jó lenne. Agybaj.
Valószínűleg valami gyerekkori trauma okozhatja, vagy fogalmam sincs, jobb menekülni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!