Annyira elegem van apuból, adnàtok valami tanàcsot?

Sajnálom a bizonyára fájdalmas személyes tapasztalatod, pláne, hogy ráadásul pont édesapádról van szó!

Elég sok filmsorozatot nézek elég mindenevő kategóriában és képernyőn kismillió ilyen helyzettel találkoztam már külföldi sorozatokból, és most szinte meglep, hogy a valóságban is létező, igazi probléma ez, még Magyarországon is.

Én a tanulság szemléletben hiszek a hibáztatás vagy önhibáztatás helyett, amely semmiképp sem segít, sem lelkileg (sőt!), sem gyakorlatilag. Először is azt gondold végig, hogy milyen tanulságokat tudsz a tényekből levonni: első eset volt? Fogsz neki újra adni?

Külföldi sorozatok hasonló helyzetei alapján először is azt ajánlom, hogy mondd ki hangosan előbb magadban, majd magadnak, majd a környezetedben is, sőt, neki a szemébe is, hogy beteg, függő, amit kezeltetni kell, lelki kezeléssel (pszichológus), netán gyógyszeressel is (pszichiáter), netán Magyarországon is vannak támogatói csoportok - a lakóhelyedhez legközelebbi kerületi orvosi rendelő vagy művelődési ház szociális munkását keresd, ő dolga segíteni ilyen helyzeteken.

Teljesen érthető az elkenődésed, pláne, hogy apukádról van szó, no meg a pénzedről is, ez két külön fájdalom, sajnálom :( és meséld is el mindenkinek az eseted, hátha valaki konkrétabb gyakorlati tanáccsal is el tud látni nálam, viszont még két fontos dolgot hangsúlyoznék ki:

Egyrészt te saját magadért vagy csak felelős, a saját pénzedért és a saját boldogságosért, nem az övéért, azaz a te felelősséged az, hogy vigyázz a pénzedre és ne adj neki többet, hanem helyette próbálj neki segítséget szerezni.

El sem tudom képzelni, hogy ez milyen nehéz lehet, de muszáj megpróbálnod, hogy te ne legyél az ő betegségének áldozata.

Másrészt megint csak filmsorozatokból vett szomorú konklúzióm, amit annyi, de annyi helyen hallottam már, hogy vszeg igaz lehet, hogy a függőség nem gyógyítható, max. kordában tartható, azaz nem úgy kell elképzelni a függőség betegségét, mint pl. egy hibás foltot egy gyümölcsön, amit ki lehet vágni, hanem inkább úgy érdemes, mint egy sötét szellem hozzáláncolva, amitől sosem szabadul, ráadásul őt nem is zavarja (hiszen ha zavarná, nem verte volna el a lánya pénzét, ugye...), max. megpróbálhattok együtt élni ezzel a sötét szellemmel, azaz aki egyszer függő volt, az mindig függő marad, vagy legalább is benne marad a függőségre való hajlam, és mivel gondolom, nem tudsz vele a nap 24 órájában együtt lenni, a bizalom is sérül, és azt a legnehezebb visszaállítani.

Szerintem mindenképp mondd el a tanfolyamon, hogy ez történt, no, nem mintha nagyon mélyen hinnék a megértésben, de tán haladékot kaphatsz, hogy kölcsön kérj vkitől és a tanfolyamról ne maradj le, mert ugye te vagy felelős magadért, a te tanulásodért, nem érte.

Majd írd meg, hogy mi lett, sok szerencsét és pláne lelki erőt kívánok hozzá!

Sajnos pont a közeli családtagok, szülők hajlamosak arra, hogy elfelejtsék, ha kölcsönad nekik valaki, hiszen amíg egy kolléga előtt elismerni, hogy anyagilag rosszul állunk, sokkal kellemetlenebb, mint egy rokonnak elmondani.

Nálunk nem probléma a pénzkölcsönzés, mert szerencsére mindenki visszafizeti, ha pedig nem, akkor az egész család tanul belőle, és a gerinctelen illető többet biztos nem kér a rokonságtól. Viszont nem szabad bedőlni a szülők kérésének vagy zsarolásának, mert sokszor aduász náluk az, hogy felnevetlek, akkor most te is fizess helyettük. Ha egyszer fizetsz helyettük, ez mindennapossá válik. Egy barátnőmék évekig hordták fel vidékről a friss, falubeli húsárut több tízezer forintos tételekben a pesti nagyszülőknek, akik kezdetben még mindent fizettek rendesen, aztán egyre kevesebbet adtak, hogy "jaj, most nincs itthon annyi pénz, majd megadjuk legközelebb", és végül éveken át elvárták, hogy ellássák őket hússal, a másik gyerekük tejet meg cukrot vitt rendszeresen.

A helyedben én legközelebb, amikor édesapád fizetést kap, egyenesen elé mennék, meglátogatnám, és amikor még nála van az összes pénz, kedvesen, de határozottan elkérném azt a 60.000 ft-ot. Akkor nincs mese, hogy nem tudja nélkülözni azt a pénzt, mert egyébként pedig elmenne az egész fizetése szerencsejátékra. (Ez még a rokonok kedvenc kifogása, hogy most nagyon kell minden forint, ami van nekik, mert tudják, hogy úgysem hajtod be rajtuk, mint egy uzsorás, ha azt hiszed, hogy tényleg megszorultak.)