Mi lesz annak a következménye, ha a szülők nem adják meg a gyereknek a feltétel nélküli szeretetet?

"Aki meg nem szereti a saját gyerekét az minek lesz szülő?"

Bazky, honnan a búbánatos nyuszibogyóból tudná, hogy nem fogja tudni szeretni a gyerekét? Ha előre tudná, nyilván nem vállalná be. De nem tudja! Semmit sem tud a szülőség mibenlétéről. Homályos elképzelései vannak, hogy mit hogyan csinál majd, vagyis inkább, hogy mit NEM csinál majd, ami neki sem tetszett a saját szüleitől. De konkrét tudása nincs! Régen együtt élt három generáció, és a nagymama sokat segített a kiéleződő problémák megoldásában. Ma ez nincs. hazamegy a szülő a napi robotból, azt sem tudja, fiú-e vagy lány, aztán küzdjön meg a kamaszodó gyerekének a szerethetőségéért. Hidd el, embert próbáló feladat még a legnormálisabb személynek is. Az én csemetéim mind verik már a harmincat, de nem szívesen vágnék bele még egyszer, bármennyire szeretem is őket.

tudod mi?

Lassan, tudatosan kerülöm a fizikai kontaktust a szüleimmel

lassan, de sosem mondtam hogy szeretem őket

és sosem tudtam eléggé megfelelni nekik

gyermekkori figyelemzavar, és szeretethiany, gyerekek iránti gyűlölet, féltékenység.

mi kell még...

Nem az a szeretet, hogy magunkhoz láncoljuk, vagy birtokoljuk a gyereket etetjük, itatjuk, ruházzuk, tisztán tartjuk.

Az igazi szeretet, az az mikor tudást adunk a gyereknek. Mikor őszinték vagyunk vele, mikor az életre, önállóságra neveljük. Olvasni kell neki sok tanulságos mesét és ha gondja van, hagyjuk hogy próbálja meg önállóan megoldani. De ha mi oldjuk meg helyette, akkor az legyen tanulságos a gyerek számára.

Ha nem kap megfelelő tudást a gyerek, hiába költöttünk rá sok pénzt, öltünk a nevelésébe sok energiát. A gyerek nem lesz tudatos, hanem egoista lesz. És csak azért marad a szülővel a gyerek, mert képtelen az önellátásra.

Ha hülyeséggel tömjük tele a gyerek fejét, azzal tönkre tehetjük az életét. Az olyan mint ha megátkoztuk volna.