Titeket zavarna, ha a lányotok párja csak pár évvel lenne fiatalabb nálatok, vagyis veletek közel hasonló korú?

Apám jól fogadta, és sikerült kissé megsértenem, mikor finoman próbáltam beadni neki, hogy a párom nem igazán fiatal, 4 évvel fiatalabb csak nála (apám '72-es, ő' 76-os). Szinte rám mordult, hogy mi van, ő talán nem fiatal? 😃 Alig tudtam megnyugtatni, hogy nem azt mondtam, hogy idős, csak nálam jóval idősebb (17,5 évvel egyébként, '94-es vagyok). Erre mondta, hogy az érett férfi szó lehet, amit kerestem. Bólogattam, nem mertem nevetni, azt se tudtam mit makogjak. Persze, hogy nem gondolom egyiküket sem idősnek, de mikor az ember apja próbálja beadni, hogy ő még fiatal, önkéntelenül abszurdnak és nevetségesnek találja a helyzetet. Relatíve az, attól függ honnan nézzük, és ő hogyan tartja és érzi magát, de a manóba, én-ő viszonylatban ezt hogyan fogalmazhattam volna meg jobban? Hozzám idős? Miért? Ezt meg én nem érzem így, csak sehogy máshogy nem tudtam röviden ismertetni a szitut. Na mindegy. Neki semmi kifogása, de sikerült megbántanom a világ egyik legfiatalosabb negyvenes apját 😅

Anyám más tészta, őt sokkolta, és nem érti, de nem igazán pörög a dolgon, mert látja, hogy rendes pasi, és ezért nem akar konfrontálódni ilyen apróságok miatt, hogy 42 éves, két gyermeket egyedül nevelő édesapa udvarol a lányának.

Viszont a környezetemben rajtuk kívül ez mindenkit zavar. A családot is, de csak a hátam mögött beszélnek ki, na jó, mamám kerek perec is kifejezte, hogy 10-ig oké, de majdnem 18 év van köztünk, biztos a hamvas alfelem a hapsi motivációja (na ne nevettessen, nekem is van gyerekem, nem olyan hamvas már az, és más sem), tuti apa komplexusos vagyok stb, szerette volna megérteni miért pont ő, hiába találkoztak és nem talált benne semmi kifogásolható, talán a büszkeségét (csak amire van miért), és a szófosását, ha nem érdekli az embert az adott téma amit felhoz, bizony kissé fárasztó, pedig okos és érdekes dolgokat tud mondani. Na de az ismerősi körből mindenki turbó szülő, aki szerint ez szégyen, és eltiltaná a lányát egy ilyen nagy körkülönbség esetén a férfitól, s ha nincs más mód, ki is tagadná, ha együtt marad vele, minden további indok nélkül, már csak ezért is. Szégyen. Nem tudom mi ezen a szégyen, de itt az oldalon is a napokban felfigyeltem egy anyára, aki szerint az. Egyszerűen kíváncsi lettem ki hogyan vélekedik erről, és milyen indokkal.

Viszonylag jól keres, bár nem milliomos, és keményen meg is dolgozik érte. A gyerekekkel, pláne az exekkel nyilván nem egyszerű, de nem is azért választottam, mert egyszerű lenne, hanem mert szeretem őt. Egyébként a természete is nehéz, mert erős személyiség, borzasztóan domináns és makacs férfi, de valahol ez is jó, mert ő az első férfi, aki tud engem kezelni. Na azért néha én is meg tudom lepni 😃

Nyilván aki szerelmes nem az akadályokat keresi, hanem a megoldást. Persze hallom eleget, hogy aha, szép, de a szerelem elmúlik, aztán ő ottmarad pl. 52 én meg 35 évesen, akkor mit csinálunk? Egymásra pazaroltuk a legszebb éveinket. Ha meg együtt maradunk, teszem azt ő lesz 60, én 42-43,ha bármi lesz vele, és ittmaradok 3, 4 vagy mégtöbb gyerekkel, akkor mit csinálok? Hát nem fogok örülni, de addigra felnőttek lesznek és talán nyugodtan összeomolhatok, mielőtt beizzítom a nagyi üzemmódot és minden menne tovább. Talán nem a legszebb kilátások, de nem tudom már elképzelni nélküle az életem. Mi lenne, ha elhagynám, és én senki fiatalabbal nem lennék boldogabb? Csak azért kérdezem, mert tudom, hogy így lenne. Esténként majd ott fekszek egy nálam csak 10 évvel idősebb férfi mellett, vagy egyedül, és azon fog járni az eszem, hogy vele mi lehet, hogy jól elcsesztem.