Indulatos anya?

Pszichológushoz fordulj ezzel, vagy pszichoterapeutához, esetleg olyanhoz, aki kiemeli, hogy ebben tud segíteni (sokan felsorolják, hogy az élet mely területein tudnak segíteni).

Sok szakemberről olvashatsz véleményeket, ajánlásokat is a neten.

Beszélget veled, esetleg napi feladatokat is ad, gyakorlati tanácsokat ennek megoldására, segít a nehéz érzésektől történő megszabadulásban.

Kedves Kérdező!

Pedig az a szomorú,de igaz tény, hogy akkor és csak is akkor tudsz majd elkezdeni kimászni ebből a gödörből, ha elköltözöl otthonról és változás áll be a közvetlen környezetedben.

Írtad, hogy lassan végzel a suliban és dolgoznál? Hidd el, azért egy szobabérlés nem akkora anyagi érvágás. Lehet ki fogni egészen jó ajánlatokat. Én is egy évig úgy éltem albérletben, hogy egy szobát béreltem, fürdő és konyha közös volt. De a lakótársaim tök normálisak voltak.

Párod nincs, akivel esetleg össze tudsz bútorozni?

Vagy szak társaid,akik éppen keresik az új bérlőjüket?

Nem szabad elkeseredni,vannak lehetőségek hidd el. A pszihológus is jó ötlet, de tartós változást csak a költözés fog előidézni. Én pl 18 évesen költöztem el otthonról, nulla megtakarítással. De utána mentem a lehetőségeknek, támogatásoknak, koleszos voltam stb. Egy, két év elég nagy nélkülözésben telt el, nem csinálnàm végig mégegyszer. De nem züllöttem el, egyenesbe jöttem és ma már elmondhatom, hogy a szüleimmel is szóba tudok állni idegeskedés nélkül.

Az én anyám pontosan ugyanilyen (volt), és le is léptem 14 évesen már koleszba, onnantól végig koleszoztam meg albérleteztem. Inkább dolgoztam egyetem mellett végig, minthogy a folyamatos kiabálást hallgassam.

Ezerszer jobb az életem azóta, a kapcsolatunk is javult, én nyugodtabb vagyok, vidámabb, jobb ember lettem szerintem, mert egy csomó stressz megszűnt és én is normálisabban tudtam az emberekhez állni.

Gyúrj a költözésre és tényleg menj el egy jó pszichológushoz is.