Félek hazamenni. Mit tegyek?

Voltam hasonló szituációban. Egyedül nevel anyukám minket is és ugyanilyen volt. És csak volt! Ugyanúgy azt éreztem, amit ti, sosem hallgatott meg, nem számított a véleményem, állandóan hibáztam és soha sem dícsért. A vitákban ő sértődött meg mindig holott nekem kellett volna vígasz (úgy tűnt igazságosnak).

De nem láttam még a valóságot. Anyukám egyedül maradt, sok teher alatt és miattunk nem törhetett össze. Hirtelen kellett felnőnie, mert már nem volt ott apa, aki segíthetett volna. Én mitől érdemelnék meg bármit is? Beadhatott volna egy árvaház a is, de nem tette. Össze volt törve a fájdalomtól, de mégis valahogy összeszedte magát és megkeményedett. Az az ember, aki másoknak rosszat okoz, az nem direkt teszi. Azt adja, ami éppen benne van. Ha én ezt józanabbul látom, akkor sokkal szerencsésebb vagyok én, a "Meggyötört lány" mint az, aki ebben él és lehet már jóideje nem látott 'fényt'. Hiába én vagyok a gyerek, de anyának van nagyobb szüksége rá, hogy gondoskodjanak a szívéről. És nem kell az eltartott gyerek szerepét játszanom. Mind a ketten ugyanúgy emberek vagyunk. Ha adsz neki több szeretetet, akkor nem fog szívtelenül beszélni. Elkezdtem megtanulni nem arra odafigyelni, hogy én velem milyen sok rossz dolog történik, hanem rá, hogy hogyan tudok neki segíteni. Ha elpecsételed javíthatatlan aki és elfutsz a dolog elől, akkor azzal csak rosszabbítod a helyzeted, és ami még rosszabb: anyukád nem kap esélyt, hogy újra élhessen, boldog legyen. Osztozzatok meg a családi terheken, Fitness helyett(vagy torna közben) egy kis porszívózás, a fürdőkádi pancsolás helyett kéz és Lélek melegítő mosogatás. Nehéz nem sajnálni magunkat, dehát ez kell a felnőtté váláshoz. Azt mondom, hogy jó tanárod az Élet, azt tanítja, amire szükséged van, meg akar erősíteni, hogy ne emberi cselekedetekre tekints, hanem a benne lévő jóra. Hogyan barátkozol emberekkel?

Én jártam pszichológushoz és ráférne mindenkire, mert jót tesz, mindenki megélheti kis problémák an is a nagy fájdalmat és még ingyen is van. Én a pszichológus áll eltöltött idő alatt jöttem rá, hogy mennyire sajnáltatom magamat magam előtt. Minden problémámnak ez volt az alapja. Ezért féltem, ezért voltam lusta és ezért próbáltam mindig mentegetőzni. Az a hang, amelyik a félelmet mondja, az a testem, mert lusta. De te tudod irányítani. Döntés jogát megkaptad.

Anyukámmal azóta megosztom a szívem legmélyét is. De nem csak vele. Valahogy megnyíltam a világ előtt is. És amikor a szívemen érzek valamit, amikor a szívem érzi, hogy itt cselekedni kell, adni, segíteni, szólni, szabadnak érzem magam megtenni. Függetlenedtem az emberek gondolatától, viszont érdekelnek, mert valamiért hallanom kellett. Vagy az akar engem építeni, vagy nekem kell azt. Milyen szép is az élet, mióta a Krisztus Jézusban felszabadultam. Kívánom mindenkinek, hogy bízzon az Úrban, kérje meg egészen nyugodtan, az Atya teremtette az Utamat és ő már jobban ismeri, mint én, aki még sosem jártam rajta. Győzzön az élet! Nézd: [link]

Anyad beteg allat. Ha teheted ,maradj apadnal. Minel elobb koltozz el anyadtol,kulonben teljesen tonkretesz. Alaassa az onbizalmad.

Tipikus mergezo szulo. Olvasd el: Susan Forward: Mergezo szulok c. konyvet.

Agymosasra NEKI kell jarnia. Te normalis vagy.

Alap,h etrlt biztosit az iskolaba. Ha nem tiltott le a hutorol,csinalhattal volna magadnak vmi kajat.

A 7-es valaszolo egy hasonlo idiota,mint a kerdezo anyja. Az ilyen szulo egy korhazban egyedul fog meghalni ehen. Mert senki se fog segiteni rajta.

N/37