Miért 20év után derül ki ez anyámmal kapcsolatban? Miért nem tudnak őszinték lenni az emberek egymással?

Mert nem biztos, hogy számít. Mi a férjemmel kb 5 éve elmondtuk a családnak többször is, hogy csokit, piát, virágot ne adjanak ajándékba, mert nem esszük meg, nem isszuk meg, a virág pedig halálra van ítélve.

5 éve minden alkalomra csokit, piát vagy virágot kapunk...

Azért, mert van olyan udvarias, hogy nem tolja az arcodba, hogy milyen figyelmetlen vagy.

20 évig nem venni észre, mit szert és mit nem? És ő a hibás?

Nem értem, miért hibáztatja mindenki a kérdezőt. Mindkét félnél lehet találni problémákat. Az anyát illetően valóban el lehetett volna mondani, hogy nem szereti a virágokat - gyakorlatilag végignézte, hogy a gyermeke feleslegesen költi a pénzét olyan dologra, aminek nem örül. És igen, ezzel valóban hazudott. A kérdezőt illetően pedig igen, észrevehette volna, és most észre is vette - jobb később, mint soha, ugye? Valahogy nem tudom azt elképzelni, hogy ő ennek tudatában volt, csak visszagondolva a múltra vette észre és fogta fel a történteket.

Annyit tudsz tenni, hogy valamilyen úton-módon ajándékozás előtt megpróbálod kiszedni anyudból, hogy mire van szüksége, mire vágyik. Én a szüleimmel ezt egyenesen meg szoktam kérdezni. Ha nálatok ilyenre nincs lehetőség, puhatolózni kell.

Szerintem kicsit felfújod, csak udvarias akart lenni, azért nem szólt, hogy nem szereti ezeket a dolgokat.

Most meg nyilván más témából kiindulva mondta el, hogy nem szereti, nem kapcsolta össze, hogy tőled kapott ilyeneket...

Sok embernek nem annyira számítanak az ajándékok, már maguk a tárgyak, csak a gesztus...

Megértem, hogy te szerettél volna valami hasznosabbat adni neki, vagy valamit, aminek örül, de szerintem ő sem hibás azért, mert udvariasan megköszönte és kész... Nekem az anyósom vesz folyton mindenféle vackot, full jószándékból, és nincs szívem azt mondani neki, hogy kösz, de vidd a fenébe... megköszönöm, hazaviszem, aztán elsüllyesztem valahova...amúgy sosem kérdez rá a dolgokra, tuti hogy ő is elfelejti, hogy miket adott nekem. Nem mindenkinek fontosak ezek a dolgok.