24 éves vagyok és terhes. A szüleim konkrétan nem szólnak hozzám amióta kiderült. Mit tegyek?

Eléggé durvák itt a hozzászólások, pláne azok, amiben azt írják a szülők jogosan viselkednek így. Nem, nem jogosan. A családnak arról kellene szólnia, hogy segítenek egymásnak. És emberek vagyunk, hibázunk. És ha egy gyerek hibázik, kire számítson, ha ne a szüleire? Normális családban nem így viselkednek a szülők, mint a kérdezőnél, még akkor sem ha nem tetszik nekik a helyzet. Ez van becsuszott a gyerek, nálunk nem lenne kérdés, hogy szüleim még ha haragudnának is érte, közben azon lennének hogy segítsenek megoldani a helyzetet. Haragudnának, de segítenének. Nem levegőnek néznének. A kérdező szülei nem szülők. Normális szülő nem így viselkedik, és azok a kommentelok akik a kérdező szüleinek a viselkedést helyeslik, remélem nem szaporodtok! Isten óvja a gyerekeket olyan szülőktől mint amilyenek ti vagytok/lennétek!

Az időt nem lehet visszaforgatni, és lássuk be, egy abortuszban a nő számára sok a kockázat. Ha most pl elveteti, lehet többet nem lehet gyereke. Mondjuk ahogy olvastam ilyen opció fel sem merült a kérdezőben, de a szülei minimum így viselkednek mint akik ezt várnák el. Pedig 24 évesen egyáltalán nem korai. Szüleid egyszerűen nem normálisak. Nem tudok mást mondani. Nekem csak egy fiam jelenleg, de még ha akar 18 évesen bejelentené hogy sikerült teherbe ejteni egy lányt, sem az lenne hogy el fordulnék tőle, igen mérges lennék rá, igen kapna egy fejmosást, de azon lennénk az apjával hogy a kialakult helyzetet megoldjuk. Mert így működik egy NORMÁLIS család. És itt még csak nem is 18 éves fiatalokról van szó, szóval úgy ahogy van nonszensz a szüleid reakciója.

Hanyagolnám a szüleimet egy ideig, és én is saját lakásban gondolkodnék ha van kevés félretett pénzetek!

Nekem kérdés nem lenne, hogy segítek a gyerekemnek, es nem még aláteszek egy lapáttal, de a gyk már csak ilyen, tele van frusztrált emberekkel...

50-es, hagyd ki, de az most kit érdekel? Nem te vagy a téma, hanem a kerdezo. Akinek érdemben semmit nem tudtál válaszolni. Az én válaszaim nem voltak elrugaszkodottak a valóságtól, de ha neked az a fontos, hogy minden anyagi körülmény és egyéb meglegyen, pont mindneki örüljön annak, hogy gyereked legyen, akkor hajra! Az a te életed. Ez meg a kerdezoe.

44

:D mindenki válaszára aki szerint az a leghelyesebb lépés, hogy komoly párkapcsolatban élve a szülővel kell lakni, mert az minden szempontból kényelmeseb. Nem azzal van a baj, hogy 24 ėvesen szül, hanem, hogy mire? Hát ja, nehéz manapság házat venni és az albérlet meg pénzkidobás, de milyen felfogása van itt azoknak, akik szerint az tökre rendben van, hogy egy fiatal leányzó odaköltözteti a pasiját a szüleihez, azaz 0 egzisztenciája van és erre gyereket vállal. Mert szerintem ez nagyon nem oké! És igenis jogos a szülő felháborodása.

Én egyszerű családból jövök, ahol a szülők rengeteget dolgoztak, hogy nekem és a bátyámnak mindene meglegyen. Nagyon sokat kaptunk tőlük és én nem tudom elfogadni azt az annyira énközpontú világnézetet egy gyerek szemszögéből, hogy neki cdak az számítson, hogy Ő neki milye van, hogy Ő tudjon félretenni, hogy Ő neki legyen pénze stb; az a két ember meg, aki évtizedekig minden tőle telhetőt megadott nekik, ők nem érdemelnek semmi hálát, sőt, egyenesen utálatot kapjanak csak.

Persze, más a helyzet egy tehetős családban, de gyanítom, a kérdező szülei nem azt a tényt utálják, hogy lesz egy unokájuk, hanem a körülményekkel nincsenek kibékülve, amiről a kérdező gy kukkot sem szól(t) és egyébként én igen kíváncsi lennék az előzményekre (tanulmányok, feltételek az ottlakhatást illetően stb), mert ezzel csak egy kiragadott képet kaptunk, kontextus nélkül.

Normális szülő örül a gyereke boldogságának, minden tőle telhetőt megad neki, úgyhogy ha a kontextus az, kérdező, hogy mesebeli palotában éltek, kőgazdagok vagytok és a szüleidnek nincsenek anyagi problémai és veled ok nélkül smucigok, ám legyen: utáld őket, amiért hátat fordítottak neked, mert ebben az esetben ők az önzők. Ha viszont egy átlagos magyar háztartásról van szó (fent vázolt helyzet), akkor nehogy már ők legyenek az ördögök.

Én, a saját magam hátterével, szegyellném magam, ha a barátomat a saját kényelmünk érdekében a szüleimhez költöztetném (még úgy is, hogy adnánk valamennyi pénzt érte, ingyen meg semmi pénzért) és emellé még becsúszna a baba...

#21 voltam