Ez mérgező anya fia viszonynak számít?

Tesóm 40 évesen költözött el, addig anyuci ezette, takarított utána, semmit nem csinált, évekig melója sem volt. Későn érő típus, pár év alatt úgy összekapta magát, lakása lett, melója és magára főz.

Az már tök jó, hogy érzed, ez így nem kerek. Szerintem kezd azzl, hogy hazaadsz a rezsibe, kajába, besegítesz, takarítasz vagy néha főzöl, a nagybevásárlást is bátran bevállalhatod. Nem biztos, hogy jó lenne anyukádnak egyedül, özvegyen, szerintem semmi gond, aki akár 30 évesen is otthon van, besegít a szülőnek. Minek fizetne albérletet? Inkább tegye félre!

Változtassaz életeden, hogy hasznosnak érezd magad. Sportolj, járj el futni akár, hogy ne legyél fáradt, lusta, a sporttól megerősödsz, tele leszel energiával. Anyukád is büszke lesz rád. Aztán jöhet a munkaváltás, de biztosra menj. Szabi alatt ellehet járni állásinterjúra.

Kezdj el amíg otthon vagy ott csinálni valamit. Főzzél, mossál, takarítsál! Megteheted és halálra unod magad ezek szerint de ez jó így, de mégsem jó. Szóval nem jó, tehát csinálj valamit.

Legyen valami célod. Nekem sincsenek hatalmas óriási ötletek, nincs diplomám... De mégis van az a célom, hogy éppen lakás vásárlás előtt állunk a közeljövőben. Dolgozunk, gyűjtünk, szórakozunk és remélem sikerül lakást is venni. Aztán majd jöhet a baba...

Keress egy barátnőt. Ha jól megvagytok, szeretitek egymást költözzetek össze. Lehet nagyobb értelmet látnál a dolgokban, ha volna olyan hosszú távú célod, hogy család alapítás, vagy házat akarsz venni vagy mit tudom én.

Igazából azt kell mérlegelned, hogy mivel veszítesz nagyobbat. Ha mutter kicsapja a szűrödet, vagy ha elviseled ezt a fosch melót.

Illetve a helyedben keresgélnék, hátha találok valami olyan munka- vagy vállalkozási lehetőséget, amivel elkezdhetek jól keresni, ha már van egy ilyen jó háttér, akkor a jólkeresettel nem albérletet kellene fizetni (előny) hanem a saját életkezdetedre vagy bármi másra tudnál előtakarékoskodni. Apud halála miatt pedig fogadjátok őszinte részvétemet.

Szóval miután elmondtad hogy nem szeretsz dolgozni, anyád egy mérgező szülő lett? Anyád jó anya, legalább gondol arra hogy a kisfia ne 44 évesen költözzön el otthonról

De ha ezt te mérgezőnek hiszed, akkor szerintem olvasd el a könyvet erről és ha már elolvastad akkor újra, figyelmesen. Szerintem elég jó dolgod van igyis, de lehet meg fogja unni, és akkor majd neked kell ismétlem kell megélned, és akkor már nem fogsz finnyázni hogy milyen a munkád, ha az utcára kerülés fenyeget.

Ez az én opcióm, sajnálom, ha már valaki leírtaXD

Informatikus nem beszél ennyit.

Munkanélküli informatikus méginkább.

Nem írja a kérdés, hogy nem segítene be otthon.

Segít nevelni a kiskorúakat. Fé'tesók?! Külön szép tőle!

Kitenni nem lehet; tanult, dolgozik, bűncselekményt nem követett el.

Anyuka! Ha "elkényeztette", tartsa is el.

Nem! A diplomás kezdőfizetés nem elég önálló háztartás viteléhez.

S az Öné elég lenne?

Akkor tehát mérgezed magad.. jófejű voltál, de a zombizó gyógyszerek+ piával elveszik a gondolkodóképességed.

"könnyebb lenne, ha nem fognám fel a saját sorsom" - neked igen, szegény környezetednek nem. És talán erre kellene inkább figyelni.

1. lépés: orvoshoz mész, és megbeszéled, hogy lehetne leszokni a zombivá tévő szerekről. Ha kitisztulsz ezektől (orvosi segítséggel kell) akkor

2. lépés: találsz valamit, ami lelkesít. Ami örömmel tölt el. Ez lehet később a munkád is. Azok a boldog emberek, akik a nap nagyobb részében azt tehetik, amit szeretnek. Ideális estben ez 24 óra lenne, de nem ismerek olyat, aki ezt meg tudná valósítani, tehát meg kell elégedni, hogy a nap egy részében. És ha szereti és jófejű egyre inkább elmélyül azon a területen és előbb-utóbb megélhetése is valahogy meglesz.