Mit éreznél, ha kiderülne, hogy az apád otthagyta a gyerekét?

ezek nehéz élethelyzetek.egyik megoldás hogy nem foglalkozol vele.a másik hogy rákérdezel.de ítélkezni könnyű,a gyerek általában szart sem tud róla hogy mik történtek x évvel ezelőtt.

"Persze ezt előtted ügyesen titkolta."-nincs is beszámolási kötelezettsége feléd,kis porbafingó irányába.

Első válaszoló vagyok.

Ezt írod: "Nem csodálkozom, hogy az emberek zömében még minimális erkölcsi érzék sincs :(E

Most kérlek, de tényleg kérlek, válaszolj az alábbi kérdésemre:

Előrébb lenne bárki is, ha a felvázolt képzeletbeli esetben elkezdenék ítélkezni és fatert büntetni azzal, hogy leüvöltöm a fejét és nem állok vele többet szóba?

KÉRLEK VÁLASZOLJ!!!

Jobb lenne a magárahagyott "gyereknek" attól, ha én erkölcsi érzék címén faterral ingergombóckodnék?

Én valószínűleg, ha tudnám az illető kilétét, testvéremként felvenném vele a kapcasolatot és tartanám is, ha ő is szeretné. De ennél többet nem tehetnék és visszamenőleg nem lehet megváltoztatni a múltbéli eseményeket.

Mivel fogamad sincs, mi volt akkoriban a helyzet, ezért ne ítélkezz, föleg ne az erkölcsi érzék nevében.

Ugyanis ez így negatívan van elöadva, hogy "otthagyta a gyerekét", de igen sok esetben nem az apa "hagyja ott" a gyereket, hanem az anya az, aki a válást kezdeményezi, illetve aki akadályozza a kapcsolattartást. (Persze, tudom, hogy ezt "elvileg" nem tehetné meg, de ettöl még nem mindenkinek van ideje meg energiája a pereskedésre).

Szóval amíg nem tudsz visszamenni az idöben és konkrétan végignézni az akkori helyzetet, addig ne te döntsd el, mi hogy "lehetett", mert nem tudod, hogy "volt"!