Szülők, oda adnátok a fél veséteket, ha a gyereketeknek szüksége lenne rá?

65%! Akkor te nem igazán vagy bajban. Ez nem önzőség, vagy önzetlenség kérdése. Ha szükséged van rá úgy "istenigazából", örülnél minden megoldásnak. És igen, tisztában vagyok a dolgokkal, nem légbőlkapottan írogatok. Vársz a sorodra, amikor pont a vesetranszplantációnál a leghosszabb a várólista. Addig, míg sorra kerülsz, rég elpatkol(hatsz).

Inkább fogadd el az élő donort, ha akad a családodban. Ezt a saját érdekedben írom, ha tényleg ebben a helyzetben vagy.

#22 szerintem meg épp Te nem tudod, hogy milyen ez, de így is van jól. Sose kerülj ilyen helyzetbe.

Amúgy annyira nem vészes a helyzet. sokat fejlődött ez is. 2-3 évnél kevesen várnak tovább. Nyilván akad, akik ennél sokkal többet, de nem jellemző. Írtak itt olyat, hogy nem kap 2. vesét, stb... Van aki elhord 2-3 vesét is simán. Ha jól sikerül, el lehet vele lenni 20+ évig is.

Igazából nem annyira drasztikus a helyzet. Azt nem mondom, hogy nem szar így vese nélkül, de ennek is van jó oldala: nem tudok behugyozni :D Ki lehet bírni, el lehet viselni, csak hozzáállás kérdése.

Nem szeretném, ha miattam bárkinek is romoljon az egészsége miattam (mert benne van ez is) és egyszerűen nem akarok senkinek életem végéig hálálkodni.

Le lehet pontozni természetesen, de azoktól jobban esne az negatív kritika, aki már maga is kényszerült hasonló döntésekre. Egyzserűnek látszik, de valójában marhára nem az. Az itteni válaszokkal ellentétben sok ember tényleg nem adna szervet a hozzátartozójának vagy nem lehhe hajlandó keresztdonációra, de hallottam olyat is, aki kifizettette volna...

Szóval sokkal összetettebb dolog ez, mint ahogy elsőre gondolná az ember

65%! Már csak így hívlak, mert legalább ráismersz, ki ír. Pont, hogy tudom, miről írok, már említettem. Ne légy hülye! Egy vesével simán élhet teljes életet az ember, ha van a családodban élj vele, fogadd el a segítséget, ha egyáltalán felajánlották. Mert nekem van egy olyan gyanúm, hogy nincs megfelelő élő donor a családodban, csak nem akarsz írni róla. Egyébként nem értem, miért gondolod azt, hogy örökre hálálkodnod kellene. Hát nem! Aki ilyen műtétre rászánja magát, soha nem vár hálálkodást utólag.

A testvérem nefrológián dolgozik közel 20 éve. Akkor tudod, miért írtam, hogy nem légbőlkapottan írok. Hallottam tőle eseteket.

Kérdező (hogy ne offoljak), még mindig fenntartom, hogy ha alkalmas vagyok rá, minden további nélkül, kérés és hálálkodás nélkül egyértelműen odaadnám a gyerekemnek az egyik vesémet.

19es nagyon-nagyon elgondolkodtató, amit írsz....

Mégis úgy gondolom, habozás nélkül odaadnam a vesemet.

#22 a leghatározottabban nem értek egyet a kijelentéseddel. Nekem édesapám transzplantált beteg, amikor megkapta az új veséjét dialízisre járt 2 naponta, tehát konkrétan nem működött neki egyik veséje se. Dialízis = 4 órás folyamat, ami alatt egy géphez vagy kötve, ami megtisztítja a véred, mert a vese már nem tudja. Tehát, el tudod képzelni milyen súlyos volt a helyzet. Apum mégis azt mondta, hogy eszembe ne jusson még csak ötlet se, hogy neki adjam. Végül várt, szerencsés volt és kb 1 év múlva megkapta egy vízbe fulladt ember veséjét.

Kérdésre válaszolva én biztosan odaadnám a szeretteim köréből bárkinek, pedig valóban komoly rizikóval is járhat a folyamat.