Édesanyám csúnyán bánik velem, mit tegyek hogy átvészeljem és ne legyek ilyen a jövöben?

Nagyon régóta aktuális a dolog, édesapám és nagymamám nem tett lépést és nem is próbáltak megvédeni. Én ha próbálok visszaszólni/megvédeni magam, mindig azzal leint, hogy "kiforgatom a szavait"...

Ez egyre rosszabb lett az évek során.

- elvárja, hogy kitünö tanuló legyek olyan tantárgyakból, amik nehezen mennek.(pld fizika vagy matek)

Tudom, hogy a saját érdekemben tanuljak jól, de alapjáraton is jó tanuló vagyok(4-5), csak az a két tantárgy inog meg. Ha rossz jegyet kapok akkor mindjárt eltilt mindentöl.

- azt hiszi, hogy ö egy "királynö", tehát ha valamit nem úgy csinálok, ahogy ö szeretné azt, akkor minden kis féregnek el vagyok mondva, hogy én soha nem csinálok semmit.

- mindig kiabál velem (kis dolgokon is felhúzza magát), olykor csapkodja az asztalokat, dobálja a tányérokat, trágár szavakkal illet, de mások elött játsza a minta anyát

- mindig azt mondja, hogy egy csúnya kövér disznó vagyok. Sajnos valóban így van, túlsúlyos vagyok (nem a diabetes határa, nem vagyok vékony, de annyira nagyon kövér sem) és emiatt az önbecsülésem is nagyot esett.

- nem enged el barátnöimmel sehova. Pestre akartunk volna menni társasággal (vagy öten lettünk volna) és saját pénzböl álltam volna az utazást, de nem mehetek mert szerinte "megeröszakolnak", de annyira nem vagyok már se hülye, se kicsi, hogy az ilyet elkerüljem.

- rosszul állunk vagyoni szempontból, néha örülünk, hogy kenyér kerül az asztalra...viszont ö neki akkor is van pénze alkoholt venni. Egy nagyon friss eset az, hogy influenzas vagyok jelenleg és nem vett nekem gyógyszert, inkább vett alkoholt magának. Sajnos zsebpénzt nem kapok (és csak nyáron tudok dolgozni, mert a suli elég kemény és be kell járnom, ami egy út 45 perc. Vidékröl járok be és ritkán vannak buszok hazafelé ebböl kifolyólag.) így nem tudok.magamnak gyógyszert venni. Tegnap csinaltam egy kis kaját és elvitte elölem, pedig nagyon jól tudja, hogy ezt én direkt magamnak mára csináltam és nincsen más amit tudnék enni, csak vajas kenyér kb.

- az alkoholizálás. Nagyon gyakran veszi utolsó pénzünkön a kedves italkáját és van, amikor suliba nem tudok ennivalót vinni. Ö elkölt alkoholra több ezret, de ha én egy nap véletlenül 300 ft-nál többet költök, akkor el vagyok átkozva. Természetesen ö azt hiszi, hogy ezt mi nem vesszük észre, de elég feltünö.

- neki van vagy öt bakancsa, egy csomó ruhája. én mivel kinöttem a régieket, vagy éppen annyira kihordtam a gatyámat megkérem, hogy esetleg tudna-e pénzt adni rá és akkor jön azzal, hogy "úristen, neked ebböl van egy csomó, minek ez neked?" miközben három hónapja egy gatyám van amit tudok hordani,azt is akkor ha kimosom.

- néha szeretnék suli után elmenni a barátnökkel valahova, nem is az, hogy inni. Én inkább a sétálgatást, kávézgatást szeretem de ezt is megtiltja és nem ad rá pénzt, arra hivatkozva, hogy "ilyen hülyeségeket ö nem pénzel"... De alkoholra bezzeg mindig van!

- ertelmetoen dolgokert hibaztat. Most a heten azért kaptam ki, hogy nem csináltam semmit. "Ha legalább nem csinálsz semmit, akkor tanuljál" de egyértelmüen nagyon rosszul voltam a héten a betegség miatt és egésznap csak pihentem és aludtam...

Tömören röviden ennyi. Nagyon várom, hogy el tudjak költözni érettségi után, mert nagyon gáz a helyzet itthon. Nem tudom hová vonulhatnék el, mert még saját szobám sem lehet, egy szobán kell VELE osztoznom... Itthonról nem mehetek el csak úgy, mert azért kikapok... Valaki jár(t) hasonló cipöben? Mit tudtok ez ellen tenni/hogy vészelitek ezt át?

Valamint tanácsok, hogy ne legyek olyan, mint ö majd az én gyerekemmel? Olvastam sok helyen, hogy ragadós ez a féle viselkedés, de én egyértelmüen nem szeretném az ö "példáját" követni...

18/L