Hogyan oldjam meg, hogy mindenkivel elég időt tölthessek? Nem tudok kettészakadni, hiába szeretnék.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Másoknak is van ilyen problémája. A kolik hétvégén is fullosan vannak sokszor. Értem hogy anyukád beteg volt meg jó a kapcsolatotok, de nem kell ebbe a helyzetbe egyből belehalni. Én nekem is 6 óra az út, és 300 km, és csak hat (6) hetente teszem meg. Ha beleszoksz az utazásba nem olyan rossz az, ha meg finnyás vagy rá, az már egyéni gond. :D
Szobatársam egy hétvégét nem töltött otthon és már anyja meg ő is sírt. :D Besz**ás, én a páromtól 1300 km-re vagyok és 2-3 havonta találkozunk. Na? :D
Oké, mindenki máshogy bírja ezt, de anyukád ha tényleg jóban vagytok megérti hogy tanulsz, a pároddal laksz és messze vagy. Próbálj haza járni havonta egyszer.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Igazából ma az internet és a mobilkommunikáció világában ez nem is akkora probléma, mintha hetekig várnál egy postai levelet, amit megválaszolhatsz.
Be kell sajnos látni vagy elfogadni, hogyha messze laksz, akkor ritkábban tudsz a családhoz hazajárni. De ezt mindenki megérti.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
nézd, én megértelek, nekem is sikerült vagy hatórányira elköltözni, azzal súlyosbítva, hogy tényleg MINDENKIT hátrahagytam, az idősödő szüleimet, az öcsém, a barátaim, szerelmem, nagyszülők és dédi (értsd:tökegyedül vagyok idegenben), ráadásul az egész bagázs szét van szórva a délalföldön, szóval ha elmegyek addig is tovább távokat kell megtennem h külön-külön láthassak mindenkit. és ht ugye egyetemre járok, van, hogy hétvégén is órákat pótlunk, másfél hónapja nem láttam az otthoniakat, és valahol totál megértem ezt a lelkiismeretfurdalás-dolgot, de gondolj arra, hogy egyetlen normális, téged szerető és elfogadó ember se akarná, hogy lemondj az életedről/álmaidról/terveidről őérte.
vagyis ha neked jót tesz, hogy a barátoddal élsz 300 km-re pesttől, akkor nagyon önző dolog lenne bárki részéről azt kívánni, hogy inkább maradj mellette.
amúgy minden héten beszélek mindenkivel, és amikor együtt vagyunk igyekszünk tényleg minőségi időt együtt tölteni. vagyis próbáljuk kihzni a legtöbbet a helyzetből
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!