Ti mit tennétek? (felnőtt, problémás fiú gyermek)
Adott egy - kívülről - idilli család. Apa magas beosztásban dolgozik, jól keres. Anyának állandó munkahelye van, hozzáteszi a maga kis pénzét a családi kasszához de inkább abban rejlik a fontossága hogy ő neveli a gyerekeket (két fiú). Minden ráhárul, mert apa a fontos munka mellett nem ér rá gyereketnevelni, meg amúgy sem érzi a reszortjának. A régi családmodell szerint élnek, ahol apa dolgozik, otthon fúr-farag-barkácsol, anya pedig főz-mos-takarít és gyereket nevel. Nincs átmenet a szerepek közt.
A két fiú gyermek közül az idősebb egy igazi léhűtő. Egy munkahelyen sem marad meg mert csak a simlis dolgokon jár az esze. Lop, csal, hazudik, iszik, dohányzik, adósságokba veri magát. Van egy fia. A nagyszülők rajonganak az egyetlen unokáért.
A másik fiú élete nagyjából egyenesben van. Ő tisztességes munkából él, egyelőre egyedülálló.
A kérdés: mit lehetne/lehetett volna tenni egy olyan fiúval, mint az idősebb, léhűtő? Aki a saját szüleit meglopta rendszeresen, csak a rosszon járt mindig is az esze, csak a könnyen jött pénz érdekli?
A szülei továbbra is, már közel 40 éve segítik folyamatosan pénzzel (havi több tíz ezer, akár száz is), megbocsátják minden alattomos húzását, adnak neki újabb és újabb sanszokat, házat építenek neki, kocsit vesznek, az elhagyott (inkább eladott) telefon helyett újat vesznek neki - manapság az unoka miatt ugye még inkább segítik anyagilag.
Mit lehetett volna tenni? Mit lehet tenni egy olyan gyerekkel aki nem akar megjavulni, akinek csak a simliskedéshez van kedve? Hogy lehetne/lehetett volna egy ilyen gyereket megnevelni?
A sztori igaz, javaslatokat, ötleteket gyűjtenék.
#1 a verés sosem megoldás
szerintem próbálj meg beszélni vele, esetleg ha az apja magas beosztásban dolgozik talán tudna találni neki valami normális munkahelyet...
Az abortusz segitett volna.
De cinizmust felreteve, csak a szulok tehettek volna/tehetnenek barmit is. Peldaul megnevelik, elso lopasnal ultimatum, hogy ha meg egy ilyen akkor fel is ut le is ut. Es utana kovetkezetesnek lenni. Sok szulo elrontja, legtobben felnek, hogy akkor juj a kicsi fiuk/lanyuk nem fogja oket mar szeretni. Nem hinnem, hogy ilyen neveles utan tobb szeretetet erez egy gyerek, mintha noralisan esszel es nemi szigorral is nevelik.
A leirt esetben a szulok amolyan orok segitok. Ez is egyfajta psziches zavar, az a lenyege, hogy mindegy mit csinal veluk a fiuk o csak segiteni szeretnenek rajta, viszont a folyamatos segitessel fenntartjak azt az allapotot, amibol "ki akarjak segiteni" az adott embert.
Ebben az esetben ha ilyen simlis munkakerulo valaki, akkor ha mindig adnak neki penzt akkor minek dogozzon? Es nem is fog. Ha az orokos segito kepes lenne megvonni tole az anyagi tamogatast es nem szanna meg folyton, akkor nem lenne penze es kenytelen lenne dolgozni es meg is tartani a munkahelyet, kulonben nem lenne mit ennie vagy enni adnia a gyerekenek.
Fenti eset remenytelen. Ha teged irrital mondj mindig iszinte es banto velemenyt, de valtozni a helyzet ugyse fog csak megutalnak. Ha te a teso vagy, akkor megprobalhatod eljatszani, hogy neked sincs penzed es te is kerj ierj kerj kamu indokokkal a szuleidtol. Elobb utobb rajonnek ezt nem lehet anyagilag birni es egyikotoknek se fognak adni, ha akkor javul a helyzet az addig kikunyeralt penzt egy osszegben add vissza nekik.
Köszi a válaszokat!
Én amúgy kívülálló vagyok a történetben, a fiatalabbik fiú volt barátnője.
Én is valami katonai iskolát tudtam volna elképzelni neki, talán huszonéves korában vasszigorral meg lehetett volna nevelni a pasast. Vagy nem?
Mert igen, az a baj, a szülők nem tették. Az anyja egyáltalán nem volt keménykezű vele, sőt, ő egy vajszívű valaki. Az apának kellett volna megnevelnie, de ő ugyebár ebben nem akart részt venni. Úgy gondolja, hogy a gyereknevelés az "asszony" dolga.
Amúgy poén, hogy az apja annak idején beprotezsálta a saját munkahelyére az idősebb fiút, ahonnan egy hónap után kirúgták, mert ittasan ment be dolgozni.
A pénz megvonást meg ha eddig nem tették meg, ezután sem fogják.
Érdekes helyzet... Sajnálom a többi családtagot a történetben, a szóbanforgó férfitól pedig émelygek, annyira visszataszító.
Mielőtt leírnám a véleményem szeretném tisztázni hogy amit gondolok egy érvelés melyet nem tudok biztos információkra alapozni hiszen jobban át kéne látnom a helyzetet ahhoz hogy objektívebb tanácsot adjak ez ügyben. Sokat segítene ha egy ilyen fontos kérdésben több ember véleményét is ismerném. Egy intuitív megérzésemet írom most le tanácsként.
Én egy egészen alternatív hátteret vélek felfedezni a történetben. Mint leírtad egy tradícionális családmodell szerint élnek. Gondolom ez azzal járt hogy bizonyos szigor kísérte a gyerekek életét amely szabályok betartását követelte.
Az apai nevelés hiánya ebben egy negatív jelenség. Nehezen élik meg a fiúk gyermekként mégha nem is mutatják a jelét. Az apai pártfogásra és tanácsadásra egy fiúnak nagy szüksége van hogy egészséges felnőtt válljék belőle. Ráadásúl ha az apa hozzáállása az elmondottakat tükrözi, miszerint az ő feladata a pénzkeresés és a ház karbantartása a nevelést pedig a párjára hagyja akkor a gyerekek meg is érzik a feléjük tanúsított közömbösséget. Ez azzal jár hogy a gyermek jelentéktelennek érezheti magát az apja szemében amely egy komoly lelki terhet jelent a későbbiekben.
Az idősebbik fiú mint írtad iszik és dohányzik. Sok esetben az ember ezt akkor teszi ha szomorú vagy csalódott. Később válik ez az alkalmi örömforrás függőséggé. Ennek több okát vélem felfedezni.
Mivel az elmondásod szerint az apa jól keres feltételezem hogy az idősebbik gyermek születésekor még a karrierjének az építésén dolgozott. Bizonyára kevesebb figyelmet fordított az elsőszülött fiára ezidőtájt ezért nagy esélyel a fiatalabbik gyermeknek több figyelem jutott. Ez egy féltékenységi érzést válthat ki az idősebbik fiúban amelyet az anya hasonló hozzáállása felerősíthet benne.
Ennek a következményeként a fiú úgy érezheti hogy kevesebb figyelmet fordítottak/tanak neki amely csorbítja az önbecsülését és mint válaszreakció lázongáshoz vezet.
A lázongás a rossz társaságba keveredésbe, ivásba, lopásba, bűnözésbe tereli a gyermeket.
Az apa felől tanúsított maximalizmus, a gyermekben érzett megfelelési kényszer feszültebbé teheti a személyiségét amely a karrierjén mutatkozhat meg.
Nagyon emeli a kontrasztot a fiatalabbik gyerek pozitív mintamagatartása. Feltételezem hogy neki egészségesebb gyermekkora volt ezért nem lázongott és az élete sínen maradt. Ha a két srác ráadásúl emiatt összehasonlításban kellett hogy éljen akkor ez csupán felerősíthette az idősebbikben a lelki fájdalmat amely rosszabb irányba terelte a történéseket.
Úgy gondolom hogy az idősebbik tudatalattilag bosszul a szülőknek azzal hogy meglopja és becsapja őket. És teszi ezt azért mert nem kapott elég szeretetet gyermekkorában. Hiába kap anyagi segítséget az igazi hiánya a szülői pártfogásban rejlik amelyet nem kapott meg annak idején.
Azt tudom tanácsolni hogy hívják meg a szülők egy meghitt ebédre/vacsorára, beszélgessenek vele őszintén, tudják meg a viselkedésének a valódi okát. Fontos hogy éreztessék vele hogy fontos nekik, mindig is az volt, hogy izgulnak a sorsa miatt és hogy szeretnének segítséget nyujtani.
A cél az hogy megnyíljon. Ezért kell kerülni a feszültséget attól függetlenűl hogy mit tett eddig. Ha sikerül megnyílnia akkor újra lehet programozni mindent, helyrehozni a kapcsolatokat és az életét is jobb útra terelni.
Ez egy nehéz és hosszadalmas feladat lehet. De kitartó munkával és türelemmel elérhető.
"Lop csal hazudik".
3-ből 2 legalább a magyarok nagyobb részére igaz.
Nem hinném,hogy ezt neveléssel lehet befolyásolni.
Persze,elmondja az ember neki gyerekként,hogy "mi lenne a jó",csak aztán van egy alap személyisége.
És valljuk be a tisztességes ember nem mindig nyer,sőt sokszor nem,nem csoda,ha van akinek tetszenek,csábítóak lehetnek a "téves" utak.
Leginkább,ami az emberek meghatározza szerinte,az az önzőség,és attól függően ki mennyire önző lesz olyan az ember,amilyen.
Mindennek van buktatója,aki sokat csal,hazudik,kever,azt idővel úgy is utoléri a végzete.
De lehet még akkor sem fog mást irányt venni az elképzelése,ha többszörösen égeti meg magát.
Abban pedig nem hiszek,hogy felnőtt embert lehet nevelni ilyen baromságokkal,hogy "katonai iskola".
Az élet nem egy fegyintézet,hogy erőszakkal nevelje az embereket,hanem egy taktikai játék,és nem állhat feletted ott más,hogy figyelmeztessen,fegyelmezzen.
Ha a szülők a szülők mindkét gyereke,vagy több gyereke hasonló lenne,akkor lehetne a környezetet okolni,de ha azt látod,hogy nem így van,akkor ott jellembeli kérdések vannak,amiken szerintem még akkor is nagy nehéz változtatni,ha az ember hajlandó rá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!