Hogyan viselkednek a gyerek halála miatt / után született kistesóval?

Én 4. gyerek vagyok, mert a két középső baba meghalt. Egyik koraszülött volt, a másik a szüléskor halt meg. Azt tudom elmondani hogy talán kezdetben jobban vigyáztak rám, de később nem mondanám. Nem én voltam sosem a kedvenc, de kaptam egy terhet ezzel hogy valaki(k) helyére jöttem és egy kis messiás komplexus alakult ki. Úgy érzem mai napig hogy nekem jobbnak kell lennem másoknál, baromi önostorozó lettem, szorongok, pánikbeteg vagyok.

Apukám alkoholista volt, vert mindenért, szüleim házassága egy katasztrófa volt mindig és a mai napig is az.

Egyébként nem biztos hogy a szülők jobbak lettek a veszteség után. Van aki képes változni van aki nem.

Az öngyilkosság speciális halálok. Ráadásul kisgyerekben föl se merül. Szerintem 8-10 éves kor alatt nemigen lesz senki öngyilkos.

Amikor a nyitókérdést olvastam, betegség miatt elhunyt kisgyerekre gondoltam. Vagy esetleg baleset miatt elhunytra.

Öngyilkosság esetén jó esetben jobban figyelnek arra, hogy a második gyerek kiegyensúlyozott legyen, hogy ne zárkózzon magába, legyenek barátai stb. Mellőzik a teljesítménykényszert, megértően fogadják a rosszabb jegyeket.

Jelen esetben, ahogy írod, 10-15 év korkülönbség lehet a két gyerek között (nyilván születési idejükre gondolok). Ennyi év alatt a szülők is változnak, sok mindent másképp látnak. Már csak emiatt is másképp nevelik a gyereket.