Ti mernétek vállalni az egyedül álló anyaságot a mai világban? Átlag életet élek és van egy saját lakásom

2 gyerekkel maradtam egyedül, albérletben lakunk. Gyt -t alig fizet az apa mégis elvagyunk...

Lett párom 4 éve aki elfogadott a gyerekekkel, imádták egymást, szazszor jobb apa volt mint a biológiai apjuk. Sajnos a sors illetve betegség elvette tőlünk. Soha nem akarok többé senkit, de lehet egyedül nevelni gyerekeket lehet és ffit is fogsz találni aki elfogad.

Kedves Kerdezo! Engem is allapotosan hagyott el a parom. Es nekem szo szerint semmim sem maradt mert mindenemet elvett (mimden az o neven volt). Nagyon sokat szenvettem miatta. Aztan osszeszedtem magam. Bar akkor is kilatastalannak ereztem mindent. De amikor megszuletett a babam hihetetlen erot kaptam. Magam sem tudom hogy honnan jott ezaz ero de mindent egymagam teremtettem meg. Hidd el azert a csodaert ami meg a hasadban de eletet adsz olyan szintu segitseg kapsz az elettol hogy hihetetlen. En pl egy olyan munkahelyet kaptam amirol mindig csak almodoztam. Sok lemondassal jart de a gyermekem semmit sem erzett belole. Hidd el hogy miutan megszuletik minden rendezodni fog es minden kialakul. Azon pedig hogy egyedulallo anyuka leszel egy percet sem aggodj. Tobb sorstarsunk mint gondolod ( munkambol adodoan pontos szamokat tudok). Na es a ferfiak....az en tapasztalatom szerint nem veszik a ferfiak gondnak a gyereket. Sot azota hogy megszuletett nekem tobb lehetett volna mint elotte. Nem tudom hogy miert...talan mert egy felhotlenul boldog kiegyensulyozott eros not latnak. Mert bizony mi egyedul allo szulok ilyenek leszunk.

Bocsanat a helyesirasi hibakert, a telefonon nincs ekezetem :(

En ettol rettegek a vilagon a legjobban, pedig sajnos nagy ra az esely manapsag, hogy a no egyedul marad a gyerekevel. Plane, hogy elottem "rossz" pelda all sajnos. En anyam is egyedul vallalt, es hat nem volt egyszeru elete. Nem vettek vissza dolgozni szules utan, feketen jart el takaritani sokaig. Rokonok, akikrol azt hitte, segitseget kap majd, fokozatosan hatat forditottak neki (nagymama, testver). Minimalbert keresett azutan is, hogy visszament dolgozni rendesen, es a folyamatos bizonytalansagra ramentek az idegei. (Neki is sajat lakasa volt, ennek ellenere voltak komoly anyagi gondjai, tehat ez semmire nem garancia.) A frusztraltsaganak en ittam meg a levet otthon, es az addigi nagyon anyas attitudom 180 fokos fordulatot vett. Rossz lett a kapcsolatunk, ami a mai napig nem javult meg teljesen.

Szoval arra szamits, hogy teljesen fel kell aldozd az eleted. Ne legy johiszemu, nem biztos, hogy akire ma segitokent gondolsz, holnap nem tamad-e hatba. Egyedul kell megbirkoznod minden erzelemmel. Es ha mar erzelmek, anyamnak nem volt pasija 20 eve, bar o szerintem a tortentek utan 100%-ban az anyasagba menekult, fokozatosan elhagyta magat, stb. Es az sem biztos, hogy majd jo lesz a kapcsolatod a gyerekeddel...

Szoval, amire keszulsz, az korantsem olyan rozsaszin, mint azt itt egy-ket valaszolo sugallni probalja. Es kerlek, vallald a felelosseget 100%-ban a dontesedert, a gyerek nem tehet arrol, hogy ezt a nehez utat valasztottad.

Engem is egyedül nevelt anyukám 16 éves koromtól, mert apu meghalt.

Saját házunk volt, de anyu egy keresete nem volt elég mindenre, így nekem is dolgozni kellett.

Azt mondom, nem könnyű, de nem is lehetetlen egyedül felnevelni egy gyereket.