Nevelőapámmal utáljuk egymást, én hajlok a békülésre, de ő nem látja be hogy neki sincs mindig igaza. Szerintetek mit tegyek?

17 éves fiú vagyok, édesanyámmal, nevelőapámmal és féltestvéremmel élek együtt kb 6 éve. Ahogy elkezdtem kamaszodni, állandóan veszekedtünk a nevelőapámmal, míg sokszor az ő részéről tettlegességgé is fajult a dolog. Mindig próbáltam tisztelettudó lenni vele szemben, de bizonyos pillanatokban már visszaszóltam neki, ha igazságtalannak éreztem amit mond.

Ki akarok vele békülni, hogy legalább édesanyám ne szenvedjen a kettőnk közötti konfliktus miatt, de ő teljesen gyerekesen viselkedik (46 éves férfiról beszélünk) és nem hajlandó megbeszélni a problémákat.

Szerintetek mit lehetne tenni annak érdekében hogy javuljon a helyzet?

Nem voltam/vagyok túl problémás gyerek, jó jegyeim vannak, segítek itthon ha tudok. Utolsó veszekedésünk témája az volt, hogy 4 óra után 10 perccel értem haza suliból, ahol hivatalosan 2kor végeztem, utána volt egy 4ig tartó edzésem.

Hiába mondtam neki hogy edzésen voltam, nem volt hajlandó elhinni, és leüvöltött az udvaron higy mégis mit képzelek magamról hogy csavargok.

Ha bármelyikőtök tud segíteni, kérem írjon valamit!