Szerintetek mit kellene tegyek, hogy ne legyen rossz a kapcsolatom a szüleimmel?
Az utóbbi időben sokat vitatkozom velük, legfőképp az egyetem miatt.
Történt ugyanis, hogy ők voltak azok, akik állandóan nyomtak tovább, hogy tanuljak-tanuljak majd érettségi után, hogy egyetemre kell menjek. Mivel sok választásom nem volt hát belementem, de mondtam is nekik, hogy lehet nem lesz egy sétagalopp.
Nyelv szakra mentem, mivel ebből talán jobb voltam mindig is mint a többi tantárgyból, de úgy érzem, hogy nem vagyok ehhez annyira okos, hogy a kisujjamból kirázzam.
Így történt tehát, hogy az eddigi 43 tantárgyból (már két évet elvégeztem még van egy) sajnos hatszor jutottam pótvizsgára. Ebből mindegyik sikerült, egy ideit leszámítva. Az marad tehát jövőre.
Azonban annyit vagyok szekálva ezek miatt, hogy én nem tanulok semmit, nekem mindig máson jár az eszem, hogy már gondoltam arra is, hogy ott/itthagyom az egészet és inkább megyek Angliába dolgozni, azzal talán előrébb lennék. A munka számomra nem taszító, ha annak van látszata és van miért dolgozni (persze nem egy bányában). Különösebben elkényeztetve sem vagyok, ha valami komolyabbat akartam venni magamnak akkor nyáron dolgozni jártam, csak úgy nem kaptam meg semmit mint néhány korombeli, ahogy autóm sincs.
Barátnőm nincs (pedig már legszebb ideje volna) de ha lenne akkor sem örülnének neki, mondván csak elveszi a figyelmem a tanulásról. Nem tudom mikor kellene akkor első barátnőt szerezzek ha nem 20 éves koromba, mikor már így is picit lemaradott vagyok.
Ha most kezdődik a focibajnokság már előre látom, hogy nagy viták árán fognak belemenni, mivel a tanulás az első és jobb lenne ha inkább addig is tanulnék... merthogy az egyetemisták éjjel-nappal a könyv mellett ülnek.
Tanulok én, csak éppen nem olyan könnyű az, és mint mondtam nem vagyok akkora lángelme, sem stréber, hogy naphosszakat képes legyek magolni.
Másba nem igazán tudnak belekötni mert nem cigizem, nem alkoholizálok és még bulizni sem szoktam, többnyire itthon ülök.
Kinek van hát igaza, és mit kellene tegyek, mivel mégiscsak én vagyok a "kicsi" nekem soha nem lesz ilyen téren igazam...
válasza:Mikor szeretnél élni? Most vagy pedig akkor ha màr 30+ leszel és lesz gyereked, felesèged? Éld ki magad.. összehozható tanulással is.. nem egy ember bulizik, iszik, csajozik suli időben..
L
Persze, ezt mondom én is. Csak ha így tennék, és akkor sem sikerülnének a vizsgák akkor tuti keresztre feszítenének...
Mondjuk így sem sikerülnek elsőre olyan könnyedén, de az már úgy látszik mindegy.
válasza:Nem tudom erre mennyire van lehetőség, de beszélj velük felnőttként.
Elmondhatod, hogy az ő unszolásukra mentél egyetemre. Elmondhatod, hogy a folytonos nyüstöléstől te nem fogsz jobban tanulni. Elmondhatod, hogy nem vagy hulye, de mégis csak nagy fába vagtad a fejszédet ezzel a szakkal, és ha el is végzed, nem fog olyan simán menni, mint ahogy azt ők képzelik.
Nálunk otthon is hasonló volt, tanulj tanulj tanulj, menj egyetemre mi az hogy négyes! Tanulj már..... Nálunk az vetett véget a vitának, hogy megmondtam, csak azért mert nekik nem úgy alakult az életük, hogy egyetem és miegymás is összejött volna, a saját életemről én akarok dönteni. Mert az engem nem tesz boldoggá, hogy azt az utat kell bejárnom, amit nekik nem sikerült.
Lehet, hogy ők is így gondolják? Persze nem tudom a szüleidnél hogy alakult az akkori jövőjük.
Tehát azt javasolnám, hogy felnőtt módjára ész érvekkel magyarázzátok el, ki hogy látja.
Kommunikáció nélkül sehogy nem lesztek előrébb.
Nem tudom pontosan, hogy mit akarnak ezzel elérni vagy, hogy mi ez a vad maximalizmus.
Egyébként ők nem jártak egyetemre, de attól még rosszul nem megy a sorunk. A lehetőség megvolt előttük, de anya nem élt vele. Apa elvégzett más iskolát, ami nem egyetemnek számított akkoriban, de ma már olyasmi lenne.
Ennyire komolyan még nem mondogattam meg nekik, inkább hallgatok mintsem vitázzak. El is megy egy darabig, csak most már kezd néha tényleg elegem lenni.
Van épp elég magánéleti és egyéb problémám is, nem hiányzik, hogy még itthon is ez a cirkusz menjen.
válasza:#3as vagyok
Persze, megértem hogy nem kell a hátad közepére sem egy csaladi vita, de ha most nem mondod, később lehet, hogy nem is lesz igazán alkalmad erre.
Most beszélő viszonyban vagytok, most aktuális a probléma.
Ha normálisak a szüleid, akkor erről lehet együtt beszélgetni, amit érdemes lenne megejteni, ugyanis egy kompromisszum mindenkinek kellemesebb és kényelmesebb megoldás lenne szerintem
válasza: válasza:Neked is volt beleszólásod, csak nem akartál a szüleiddel szembeszállni és most se.Nem értik hogy ma már nincs annyi jelentősége a diplomának.
Csak ugye ha most otthagyod, kitör a pokol.
Ha van olyan irány ami felé tennél lépéseket, akkor hagyd ott, ha nincs akkor vidd végig, még ha beleszakadsz is!
válasza:A probléma nyilván ott kezdődött, hogy erőltették az egyetemet és te bele is egyeztél. Mi lett volna az, amit szerettél volna egyébként? Milyen munkát, vagy milyen tanfolyamot, más képzést?
Ami a nyelvszakot illeti, nem egy rossz szak, sőt egyik legjobb. Bár nem tudom , milyen nyelv, de ha angol, vagy német, akkor jól lehet vele keresni, magántanárként is, nyelviskolában is, stb.
Külföldön is nagyon jól jön, ne bánd, hogy eddig 2 évet rááldoztál. Én a helyedben el is végezném, hiszen, már több mint a felén túl vagy és még így is kitartanék, hogy nem megy annyira könnyen. Abbahagyni az első év után hagytam volna, ha akkor nem tetted, most már tarts ki, mert egy diploma mégis jobb, mint a sima érettségi, sőt sokkal jobb.
Persze, ha inkább mást csinálnál, akkor egy diplomával a kezedben is dolgozhatsz mást, nagyon sok munkahelyen pluszt jelent a nyelvtudás, különösen egy diploma.
Ha még egy évet elvégzel és túl leszel rajta, akkor is kimehetsz külföldre, fiatal vagy, nem vagy lekésve semmiről.
Egy barátnő akár ösztönzőleg is hathat, ami a tanulást illeti, nem értem a szüleidet.
Mindenképpen ülj le és beszélj velük, mert felnőtt vagy és ha szeretnek, meg kell hogy értsenek.
Ülj le és beszélj a szüleiddel, hogy egy kicsit fogják vissza magukat és ne szekáljanak.
Az ő nézőpontjukból azt gondolom, hogy abból indulnak ki, hogy ők fizetik a tanulmányaidat. Megértem, hogy az a céljuk, hogy meglegyen a diplomád, ha már fizetnek érte és ezenfelül eltartanak.
Pontosan így vagyok vele én is, ugyanígy gondolkoztam. Ha már több mint a fele megvan és két évig kibírtam és meg is van majdnem minden akkor már befejezem.
Amúgy azért mentem bele az egyetembe mert semmi más tervem sem volt. Szakmákhoz nem sok húzalmam van, dolgozni pedig megmondom őszintén, hogy nem akartam elmenni, inkább akkor belefogtam az egyetembe, azon az alapon, hogy a nyelvek sosem jelentenek hátrányt.
Biztos vagyok benne, hogy engem is ösztönözne egy barátnő, és nem engedném meg magamnak, hogy egy buta, bukdácsoló barátja legyen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!