Éltetek már egy fedél alatt kényszeres gyűjtögetővel? Hogy lehet ezt egyedüli hozzátartozóként kibírni? Egyetlen rokonom van, teletömi a házat mindenféle értéktelen kacattal. Élhetetlen a lakás.

Kényszeressel szerencsére nem, de pl. anyám is hajlamos mindenféle apróságokat, szirszarokat felhalmozni valamire jó lesz felkiáltással. Régi parfümösüvegek pl., de csak hányódnak, ugyanitt valami esküvőről maradt förtelmes fröccsöntött gomblyukba való virágdísz, ami már a kilencvenes! években is ciki volt. Vagy pl. mindig szerettem gyöngyöt fűzni, erre találtam az egyik fiókjában egy zacskóban kis színes gyöngyszerű bogyókat, amelyek autóillatosítóra hasonlítanak. Én szeretem a dolgok kreatív felhasználását, de lyuk egyiken se volt, amivel fel lehetett volna fűzni őket. Sebaj, mondta anyukám, majd fúrunk rájuk tűvel. Aha, persze, akkorák ezek a bogyók, mint egy szőlőmag, bezizzenek, mire egyesével kiszúrom őket, mialatt elmegyek egy hobbiboltba és párszáz forintért veszek ugyanennyi gyöngyöt, ami tényleg arra való. Viszont ha időnként noszogatva van, akkor képes kitakarítani, úgyhogy nem kényszeres.

A férjem is hasonló, hazahoz mindenféle, bár jó állapotú dolgot, amit talál, vagy felkínalnak neki, ha szükségünk van rá, ha nem, ha elfér nálunk, ha nem. És rám sózza, hogy használjam fel vagy adjam, esetleg értékesítsem tovább. Most is elfoglalja a nappalit egy használt, bár jó állapotú ikeás matrac, alig tudunk tőle mozogni, de nem tudtam még elpasszolni.

Az a vicc, hogy pár éve még nem volt ilyen. Viszont ismerem az anyósomat, aki már picit kényszeresebb, nála az udvar egy nagy szemétkupac, a házba nem de köré mindent odahalmoz. Az egyik sógorom telkén is disznóól a hátsó rész. Elöl nem, mert a párja tisztán tartja azt a részt, ahol élnek. De úgy látom, hogy sajnos örökletes vonás ez a gyűjtögetés és nagyon fognom kell a gyeplőt, hogy ne szabaduljon el a pokol.

Magyar ember azért gyűjtöget, mert kevés a fizetése, és rendszerint pont akkor kéne valamilyen alapanyagnak jó kacat miután már kidobtad. Rengeteg szétült számítógépes széket dobtam ki az évek során, a kereküket azonban leszereltem, és mit ad isten, pont jól jött amikor egy bútorlap alá kellett szerelnem kb 40 kereket, hogy be tudjam tolni egyedül a szűk folyosón a 450 kilós kazánt.

Egy ilyen kerék 1500 ft az obiba..

Más kidobott cuccait azonban sose hoznám haza lomtalanításból.

Aki ilyen gyűjtögető meg kell várni amíg egyedül vagyunk.Mondjuk ébren.

Apránként dobjuk bele a gyűjteményét a kukába.Pótolni fogja egy ideig,de

nem lesz olyan gyors mint mi.

"330 tojastartoval meg csoki es teafilterpapirok garmadajaval"

A tojástartó szoba hangszigetelésére lehet jó (amire szinte sosincs szükség), úgyhogy jobb elvinni a piacra, a tojásárusok szívesen el szokták fogadni, mert ma már nem tojástartóval jár az ember a piacra akkor se, ha direkt tojásért megy.

Egyébként mindhárom kategória mehet a szelektívbe, azt pont arra találták ki, hogy ne nekünk kelljen kigondolni, hogy mire lesz majd jó a papírhulladék, hanem nagyüzemileg megoldják.

A kommentek alapján a hozzászólók 45%

gyűjtögető.Nem is volna ezzel gond,

ha a 20e-t gyűjtenék.De nekik csak az

eldobott dobozokat kukából kellenek.