Tényleg vannak ilyen szülők?

Vannak.

Például: világos bőrűként nagyon könnyen égek le minden naptej, kalap, ruha ellenére.

Anno apám sosem engedte meg, hogy égés utáni krémmel kenjem be magam, mikor leégtem. Bármennyire fájt is, ha meglátta nálam a krémet, elvette tőlem, mondván nincs rá szükségem. Mindig titokban kellett kennem magam, vagy hatalmas balhé lett a dologból.

Anyámhoz pedig nem fordulhattam támogatásért. Minden alkalommal megkaptam, hogy ez van, ez a krém nem olcsó, valamint kihangsúlyozta minden egyes alkalommal, hogy ha apám égne le ő tuti bekenné magát, de hát rám nem pazarolja.

Az ilyet mondjuk nem nevezném szülőnek. Örülök, hogy te jobb leszel:)

23/l

Még régebben történt, mikor az egyik jó barátnőm körmös volt, a kislánya a keresztlányom, ezért ott töltöttem a délutánt vele és mondtam neki, hogy nyugodtan fogadjon vendégeket.

Jött egy elég molett kisasszony (+2 kg smink, póthaj, stb...) a kislányával, aki tele volt energiával, de borzasztóan vékony volt. Mikor a keresztlányommal éppen cicát etettünk, kérdezte, hogy mit adunk neki és miért pont macskaeledelt, mert ők otthon vízbe áztatott kenyeret adnak a macskájuknak. Néztem egy nagyot, hogy jól hallottam-e, mire megszólalt, hogy néha ő is azt kap enni, mikor anya nem főz, de ezt úgy mondta, mintha teljesen normális lenne, mivel azt hitte, hogy az.

Nagyon megdöbbentem, hogy mégis mi a francot keres az anyja körmösnél, (ami egyáltalán nem olcsó mulatság) és a körmére áldozott pénzt miért nem arra költi, hogy főzzön?

Eléggé felzaklatott a dolog, lelkem csak akkor nyugodott meg, mikor megtudtam, hogy a kislány a lehető legjobb szülőkhöz került, akik hercegnőként bánnak vele. Azóta eltelt pár év, már egyáltalán nem egy csontsovány kislány, hanem egy szép, kiegyensúlyozott életet élő kis tündér.

Úgyhogy igen, ilyen szülők is vannak. Sajnos.

Na akkor erre mit mondasz. Én olyan 15 a nővérem 16 éves volt amikor egy téli reggelen felkeltünk, hogy iskolába menjünk. Már éppen indultunk volna amikor a nővérem velem veszekedett, hogy miért vagyok bunkó, hogy eldugom a csizmáját, télikabátját, sapkát, sálat mindent. Mondtam, hogy nem én voltam, sőt az én csizmám, kabátom, sálam, sapkám is eltűnt. Így elkezdtük keresni a lakásban. Akkor jöttünk rá, hogy 1 papucson kívül semmi cipő, csizma nem volt a lakásban, sőt a tornaórán használt tornacipőnk is eltűnt. A lakásban voltunk, és nem tudtunk iskolába menni, mert se cipő, se kabát nem volt. Mobiltelefon akkor még nem volt, így meg kellett várni amíg apám hazajön a munkahelyéről délután. Ő is ledöbbent, és kiderült, hogy amint apám kilépett hajnalban az ajtón, hogy dolgozni menjen, anyám összeszedte az összes ruhánkat, és eladta őket az ivócimboráinak.

Tudnék még mesélni ilyen sztorikat amikor karácsonyi ajándékunk tűnt el, vagy amikor eladta a hallókészülékemet. (na akkor apám életében először megverte anyámat nagyon) Szóval a műkörmös anyuka még nem is olyan döbbenetes.

Tanárként láttam pár érdekes esetet.

1. Az anyuka jött, hogy nincs pénze megvenni a gyerek felszerelését (írószerek, vonalzó stb.) fizesse vagy adjon az iskola. Mindezt úgy, hogy aznap a Facebookon közölt egy képet a szép (?), új körméről. NO comment...

2. Ügyeletes voltam, amikor egy másodikos diák odajött hozzám, hogy éhes. Reggel 9 előtt volt pár perccel. Mondtam neki, ez még nem az a szünet, ahol a tízórai érkezik. Vegye elő, amit az anyukája készített. Egy óra múlva pedig megérkezik a kakaó és a szendvics. A válasz: "Nincs nálam kaja, sosincs, mert anya úgy gondolja, ha itt adnak, akkor minek készítsen???" Egy fejlődésben lévő gyermeket elengedett reggeli nélkül. (Otthon sem evett a srác, megkérdeztem.)Az egész napi étele tehát egy szendvics, egy kis ebéd, délután kis uzsonna. A kissrác nem hiába volt olyan vékonyka. Azóta nagyon ellene vagyok az ingyen étkeztetésnek, mert a szülő nem értékeli, hanem elvárja és természetesnek veszi...én biztos, hogy szülői hozzájárulást kérnék az ételért, mert így nekik "jár ez a szolgáltatás".

3. A gyermeke ballagási költségeit nem tudja kifizetni, de kb. 2 havonta tud venni középkategóriás autót....