Van még rajtam kivül akkora hülye, aki engedte, hogy a szülei válasszanak fakultációt, majd egyetemet?!

"Ugyanakkor én meg például azért neheztelek a szüleimre, mert teljesen rám bízták a döntést a pályaválasztásban, miközben én személy szerint akkor még erre a döntésre éretlen és tájékozatlan, tudatlan voltam. Nem tájékoztattak, nem beszéltünk szempontokról, hogy például a későbbi családomra nézve majd milyen áldozatokkal jár az a hivatás, amit választani készülök, és most 40 éves fejjel, két kisgyerekkel a család és az egész embert kívánó hivatásom között őrlődve gondolkodom az átképzési lehetőségeimen."

Nézd, ha akkor sikerül lebeszélniük arról, amit szerettél volna, akkor most az motoszkálna benned, hogy szeretted volna azt a munkát, és azért neheztelnél, hogy lebeszéltek róla. Nem biztos, hogy előre tudták, milyen nehéz munka (hacsak nem ez az ő munkájuk is, de akkor meg nem tudhatták, hogy neked nehéz lesz összeegyeztetni a családdal, hiszen nekik sikerült.) Szerintem ők döntöttek jól, az se lett volna jó, ha olyanban adnak tanácsot, amihez nem feltétlen értenek.

Jogász akartál volna lenni? HAHAHAHAHAHAHAHAHA:DDDDD

Akkor megértem a szüleid döntését. Mire normálisan elkezdhettél volna keresni, már a 40-et taposnád JO ESETBEN!! Ráadásul nem tudom mi a francért kell ilyen presztizsvesztett szakokra járni, ahol vagy 6 helyen inditanak 280 pont körüli jogi szakot. Fizetősre vettek volna fel, amit nyilván szüleid nem akartak finanszírozni, hogy egy mezei kamudoktor legyél a sok közül.