Hogyan kellene ezt megbeszélnem anyával (exhez való visszatérés)?
Az exemmel (aki már nem az exem) 6-8 hónapig voltunk együtt (pontosan nem lett kimondva, hogy mikor jöttünk össze), azonban június közepén szakítottunk. Nem történt semmi drasztikus, csak ő rengeteget dolgozott, lekötötte a munka, fáradt volt sokszor, szétszakadt ezer irányba, és nem tudott annyira időt, energiát és érzelmet beletenni a kapcsolatba, amit igényeltem volna. A végére sok lett a veszekedés is emiatt, aztán közös megegyezéssel szakítottunk, békésen váltunk el, megbeszéltük. Részemről nagyon fájdalmas volt a szakítás meg a kapcsolat vége is, sokat szenvedtem. És emiatt van anya kiakadva.
Azonban másfél hete megkeresett az exem (1 hónappal a szakítás után), hogy nem bír elfelejteni és még mindig felkavarják bizonyos helyszínek és személyek, akimikről/akikről én jutottam eszébe és ilyenkor egész nap rossz kedve lett. Próbált ismerkedni is, de mindenkiben engem keresett és hiányoztam neki. Újra szeretné próbálni. Eleinte vonakodtam ettől, amit ő visszautasításként élt meg.
Pár napra rá megkerestem, hogy tisztázzuk le, hogy mi lesz velünk és 3 órán keresztül telefonáltunk. Azóta meg találkoztunk is. Megbeszéltük, hogy mindkettőnk hozzáállásával voltak gondok. Ő elhatározta, hogy kevesebbet dolgozik és a "nyitvatartását" is lerövidítette, illetve eddig minden nap dolgozott, most már hagy magának egy héten 1-2 szünnapot (vállalkozó). Mondta, hogy szerencsére egyre több a jól fizető munkája és megteheti már. Részemről azon igyekszem, hogy kezeljem lazábban ezeket a helyzeteket, mikor épp jobban el van havazva mert bevallom, a kapcsolat végefelé eléggé elhárpiásodtam, pl. ha a megbeszélt talákozót lemondta egy munka miatt, rosszul esett és megsértődtem. Hibáztunk mindketten.
Azonban anya látta, hogy a kapcsoalt végén én már mennyire rosszul éreztem magam, illetve a szakítás után is. Most teljesen ki van akadva, hogy szeretnék újabb esélyt adni ennek a kapcsolatnak, szerinte elment a józan paraszti eszem. Ha elsőre nem működött, miért múködne másodszori próbálkozásra. Meg olyanokat mond, hogy mazochista vagyok, meg higgyem el, nem fog megváltozni. Persze, megértem az ő álláspontját is, hisz a nagy számok törvénye szerint felmelegítve csak a töltött káposzta finom. De ha csalódok is ismét, legalább nem maradt volna ott a "mi lett volna, ha..". Ha csalódok, megtapasztalom a saját bőrömön, hogy ilyenbe nem szabad még egyszer belemenni. Ez az én életem, saját döntésekkel. így döntöttem most, és minden következményét (akár negatív, akár pozitív) vállalom. De anya ezt nem érti meg.. olyanokat mond, hogy a "vesztembe rohanok", meg puszit akartam adni, elhúzta a fejét. Odamentem hozzá beszélgetni (hogy telt a napja, miújság vele, tehát csak kis figyelmesség), de mondta, hogy nincs kedve velem beszélgetni. Kész depresszióba van zuhanva, hogy összejöttem az exemmel. Azt nem is tudja, hogy tegnap lefeküdtünk, nem is merem neki elmondani, mert marha nagy balhét csapna belőle.. ezt úgy fogja fel, hogy könnyen adtam meg, és jobban kellene tepenie az exemnek. Igen ám, csak ez nem olyan szitu, hogy megcsalt volna és jóvá akarja tenni, hanem közösen rontottuk el a kapcsolatot, és mindketten újra szeretnénk kezdeni, mindkét félről változtatásokkal. Jó volt a hétvégi randi és a szexet se bántam meg, mert nekem is jól esett.
Viszont a héten, lehetőleg holnap szeretnék ott is aludni nála, de egyszerűen fogalmam sincs, hogyan mondjam el anyának. Tuti napokig hallgathatnám a beszédet, a bölcs tapasztalatait, meg hogy már azonnal ott alszom nála, csak mert ő csettint egyet nekem?
Ebben az a bosszantó, hogy anya sem tökéletes. Ő is belement rossz kapcsolatokba, tűrte, hogy megcsalják, visszafogadta apát, és évtizedekig(!) élte az életét egy boldogtalan házasságban, ahol mindennaposak voltak a veszekedések. Fiatal korábban voltak egyéjszakás kapcsolatai is (nekem ilyen nem). Ezek tudatában bosszantó, hogy ő sem tökéletes, ő is hozott ésszerűtlen döntéseket a magánéletében és most itt balhézik velem napok óta az ex-kérdés miatt. Fel se merem hozni, hogy ott aludnék az exemnél...
Mit tanácsoltok, hogyan tudnám ezt megbeszélni vele? Nem akarok veszekedést, bár ebből tuti az lesz... :(
Köszi a válaszokat :)
20/l
Én a különválástok okát benned látom: Te nem tudtad elviselni, hogy a fiú szorgalma (dolgozott és lemondta a találkát) bántotta női hiúságodat.Utána sírtál, bánkódtál, megbántad. Ő újból megkeresett, csökkentette az iramot a munkahelyén. Nagy áldozatot hoz azért, hogy veled legyen. Most mindkettőtöknek jó, hogy közeledtek. Akkor pedig kit érdekel, hogy anyukádnak mi a véleménye? Majd megbékél.
Ne gondold, hogy taknyos ficsúr vagyok, akinek még a fenekén van a tojáshéj, mert közeledem a 80-hoz és férfi vagyok. Tehát én felújítanám a kapcsolatot, anyuval nem feleselnék, hagynám a kioktatását, legfeljebb kis időre elmennék otthonról bevásárolni.
"bevallom, a kapcsolat végefelé eléggé elhárpiásodtam, pl. ha a megbeszélt talákozót lemondta egy munka miatt, rosszul esett és megsértődtem."
Szóval fél év együtt járás után te átmentél hárpiába.
Mi lesz később??!
Azt ugye tudod, hogy ha a hisztid miatt lemond egy munkát, akkor százezreket is bukhat miattad mint vállalkozó.
Teneked ez nem számít mert anyuka pici leánykájának nincsenek otthon anyagi gondjai.
Sziasztok!
Szeretném megköszönni a segítő szándékú válaszokat, nagy lendületet adtatok és megbeszéltem anyával, illetve jobban mondva kiakadt, elhallgatott, azt mondta, hogy azt csinálok, amit akarok, passzív-agresszió. De mindegy, a lényeg, hogy a sarkamra álltam és elmondtam.
Ami pedig itt az utolsó pár kommentet illeti: Igen, rosszul esett, hogy a találkozásaink minden esetben a munkájától függnek és én teljesen egyenesen elmondtam, hogy nekem kevés volt az, amit időben és energiában tudott nyújtani, és ha ez jelenleg is fennáll, nem szeretnék megint belekezdeni. Szerintem ennél korrektebb nem is lehettem volna és az már innentől kezdve az ő döntése, hogy mikor mennyi munkáról mond le. Áldozatokat pedig hozni kell. Ha ő nem képes, akkor neki egyszerűen egy komolyabb kapcsolat most nem fér bele az életébe, amivel nincs gond, de akkor nem egymást keressük, mert nekem többre van igényem. Ezt megbeszéltük és ő döntött.
Ami pedig anyuci picilányát illeti. Sajnálom, hogy sokan látatlanban, ismeretlenül is csak szidni tudják a másikat, miközben semmit se tudnak az anyagi hátteréről. Közel sem tökéletes nálunk a helyzet, sőt most a tanulmányaim is függőben vannak, heti 32-40 órát dolgozom (tehát van önálló kereset, ha nem is olyan sok, mert gyakornokként dolgozom), ezen kívül a hobbimmal is keresek pénzt, mert vannak felkéréseim, így van, mikor egy teljes munkahét után hétvégente sincs szabadidőm, mert épp hakniznom kell éjszakánként. Nekem se habos torta az életem, de nem panaszkodom, én örülök neki, hogy van biztos munkahelyem és kiegészítésként még a hobbimmal is tudok pénzt keresni, mégha fárasztó is ez. Szóval nem anyuci-apuci eltartottja vagyok, pláne, hogy apa elköltözött és egy forintot sem fizet.
Jó jel, hogy anyukáddal úgy-ahogy rendeződött a helyzet. Egy darabig biztosan fortyogni fog benne a düh, de majd megbékél a helyzettel.
Ha jól következtetek és jól értelmezem az írásod, akkor a fiúval is újra alakul a viszonyod. Sok sikert kívánok!
Még valami:
A mai napon 10:38-kor írt leveledben azt írod, hogy áldozatokat kell hozni. Igen, igazad van! És Te milyen áldozatot hoztál ebben a kapcsolatban? Az nem áldozat, hogy igényled a szorgalmas fiútól, hogy hanyagolja a prosperáló cégét csak azért, mert Te várod őt randira!
Ő viszont hozott áldozatot: megígérte, hogy többet lesz veled (javult a helyzet a cégénél) és szeretné felújítani a régi kapcsolatot veled. Rajtad áll, hogy elfogadod-e az ajánlatát. Én elfogadnám (persze, ha más akadálya nem lenne). Viszont arra számíts, hogy eztán is lesznek esetek, amikor a cég miatt lemond egy randevút, ugyanis a munka és a cégem menete előbbre való egy randinál. Azt az áldozatot, hogy ezek után is kitartasz mellette, pedig hozd meg Te. Sok szerencsét és minden jót!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!