Jól teszem, ha ilyenkor vissza szólok anyukámnak?
20 éves múltam,több mint 3 éve van barátom,anya viszont egyáltalán nem kedveli,ha nálunk van a barátom,anya leszólja,hogy milyen egyszerű parasztgyerek. Próbáljuk úgy megoldani,hogy inkább én menjek hozzájuk.
Tegnap este anyukám rá akart beszélni,hogy jöjjek össze egy olyan fiúval,akit ő kedvel,egyik munkatársával. Mire én eléggé felhúztam magam,és határozottan megmondtam,hogy ne beszéljen nekem a barátom ellen. Természetesen ő sértődött meg. Utána még én éreztem magam rosszul,pedig szerintem nem voltam bunkó,csak már elegem lett,hogy azt mondogatja 20 évesen leragadtam a barátomnál, szerintem amíg nekem es barátomnak jó,addig kell együtt lennünk,nem addig amíg más mondja meg.
Barátomat is folyton megbántja,úgy hogy észre sem veszi.
Barátom nagyon szeret engem,csak ezért tűri el anyának ezt,hiába szólok neki,fel se fogja.
Olyan fiúra akar rá beszélni ,aki 5 évvel idősebb,de a legfontosabb az,hogy nem érdekel engem a fiú.
Ilyenkor ti mit tennének? Egyáltalán jól teszem,ha vissza szólok?(nem bunkón,de határozottan)
A leírt viselkedésed és gondolataid helyesek. Maradj határozott, udvarias! Hallgasd meg, és mondd el neki, hogy köszönöd a tanácsot, és lapozd el a témát!
Ez a kapcsolatot addig kell tartson, míg mind a kettőtök épül benne. Édesanyád a szerinte legjobbat akarja neked. Ezzel a bajok a következők:
1. Fel kell nőnöd, és felelős döntéseket hoznod, és nem neki megmondani/sugallni, mi a helyes. Párkapcsolatilag is.
2. Ezzel a beavatkozással vagy továbbra is kontrollálni akar, vagy fél elengedni téged. Sajnálom őt, de vegye tudomásul a felnövés ÉS leválás azzal jár, hogy a gyerek nem feltétlenül azt teszi, ami a szülönek tetszik.
3. Sok szülő azt hiszi, tudja mi a jó. Ezt édesanyádnak is meg kell értenie, hogy: Amiről azt gondolom, hogy a legjobb valakinek, nem biztos, hogy egyáltalán jó neki.
20 évesen ilyen kérdést ki írni ? azt hitem ,16 éves írta ki kérdést .
én 26 évesen voltam ilyen helyzetbe ,én inkább hosszu időre megszakitotam ,anyukámal kapcsolatott illetve minimalizáltam ,felnőtt vagy viselked is ugy .
mert ez kérdés nem azt mutatja.
Mert egy 20 évesnek nem lehetnek ilyen gondjai? Nem mindenki utálja a szüleit, hogy véglegesen megszakítsa velük a kapcsolatot ez miatt.
Én is voltam ilyen helyzetben 20 évesen. Anyukám nem akarta elfogadni a páromat. Szerinte én sokkal jobbat érdemlek. Semmi probléma sincs a párommal, nem iszik, nem cigizik, bulizni se jár, van rendes munkája. A gondja vele az volt, hogy velem egykorú, és inkább 5 évvel idősebb férfit kellett volna keresnem, nem egy ilyen "gyereket". Ez így ment 2 éven keresztül, aztán lassan megszokta, hogy ez van, ezt kell szeretni. Ha felhozta a témát, egyik fülemen be a másikon ki. Abszolút semmit sem reagáltam rá, mintha meg sem hallottam volna. Ha visszaszólsz, akkor benne még ott a remény, hogy lehet telebeszéli a fejedet és változtatsz a gondolkodásodon. Ha belekezd a monológjába, akkor csak vágj a szavába valami teljesen más témával. Ha tovább beszél róla, akkor te is csak beszélj a saját témádról.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!