Mit gondolsz a gyermekbántalmazásról?

Másodszorra futok neki. Rendszer hiba miatt az előző írás nem ment el.

Nekem meghatározó része az életemnek és nagyon befolyásolt.

A nagyobb gond, hogy rögzült minták vannak előttem. És néha elvesztem a fejem, amikor otthoni szituval találkozom és elkezdek úgy tombolni, ahogy apám verte szét, ami közelébe került. Aztán tisztul a kép és megrémülök saját magamtól.

A Legnagyobb baj ezzel, hogy NEM LEHET SEGÍTSÉGET KAPNI. Ha ilyen panasszal megyek a pszichológushoz, első dolga közölni, hogy ezt jelenteni köteles a rendőrségen. És nem fog segíteni.

Hatalmas szívás! És ezért nagyon sok mindent magamba folytok és szenvedek. De ez jutott. Nekem nem kéne szaporodnom.

Szerencsére egyre több munka van, ahol jó vagyok, mert nem kell emberekkel foglalkozni. Így nagyon jó programozó és program tesztelő lettem. Különösen érzékeny vagyok a határ feltételek vizsgálatához és a problémák lehetséges megvalósulásának megjósolására és ezek elkerülésének kiagyalására.

A bizalom számomra senkiben nincs meg. Csak magamnak hiszek ritkán. Ez is ennek a követelménye.

Szóval szopás kicsit, de menedzselhető.

Még nagyobb félelem, hogy valaha lesz gyerekem és én is olyan hulladék szülő leszek, mint amit én kaptam. Erre gondolok, remegek a félelemtől!

De persze erre sincs segítség jog miatt.

Extra : aki bántalmazás miatt nem mer gyereket vállalni, az ma alsórendű, 20 millióval kevesebbet érő állampolgár.

Vajon ez hátrány?

Következmény:Alvászavar,személyiségzavar,evészavar,pánikbetegség,depresszió,halálvágy.

Csak röviden,mert egyébként könyvet írhattnék arról,milyen szar így élni...

A felnott ember felelmei, gikszerei es minden hibaja gyengesege vagy erossege a gyerekkortol kezdve ert hatasok alapjan formalodik.

Ugyhogy igen. Igencsak mas lesz annak az embernek a lelkulete akit bantottak mint akit nem.

"Ebben a sok bántalmazott esetben hol voltak az anyukák? Ölbe tett kézzel végig nézték, hogyca gyerekük tönkre megy?" => Igaz, nem írtam még választ, részleteket nem is akarok, csak erre reagálok:

Az én anyám azt mondja, 2 gyereket 2 apától egyedül nevelni az nagyon ciki és nehéz lett volna, ezért maradt inkább benne a szarban 9 évig. Igaz, engem nem kérdezett meg senki...

A legszebb az egészben, ami állandó konfliktus köztünk, hogy engem oktat gyereknevelésről, hogy a nagyobbik (szintén előző kapcsolatból született) gyerek életét tönkretesszük, sokat várunk el tőle, stb, és magyaráz, mit hogyan kéne csinálni. Ilyenkor szoktam neki felhozni, milyen kár, hogy 20-25 éve nem volt ilyen felvilágosult, és a kedves (alkoholista) élettársát sem látta el ezekkel a tanácsokkal... Persze, akkor ő van megsértődve.