Szüleim erőltetik a jogosítványt, de én még nem akarom megszerezni. Mit tehetek?
válasza:Én most tettem le a jogsit, és nagyon hálás vagyok Édesanyámnak, hogy ebben az utamat törte.
Mondjuk én nagyon be voltam zsongva, most is szeretek bezetni, én a helyedben élnék a lehetösèggel. 18f
válasza:Hallgass a szüleidre.
Mindenképpen hallgass rájuk.
válasza: válasza: válasza:ha később valaha akarsz majd jogsit akkor tedd le most
ha nem tervezel jogsit tenni később se, akkor hagyd.
én pl tök jól el vagyok a tömegközlekedéssel is majd 40 évesen , lehetőségem lett volna de sosem izgtott a téma.
válasza: válasza:Nem irigylem a kérdező, és remélem, azóta megoldódott a probléma..ennyi ostoba, közhelyeket puffogtató válaszolót, te jó ég...
a kérdező egy teljesen normális fiatal, ti vagytok beképzelt átlag prolik.
1, ki a búbánatot érdekel, hogy ti 3 műszak mellett csináltátok meg:D ti ti vagytok, a kérdező meg a kérdező.
az,h ti bírtátok/nektek muszáj volt, az azt jelenti, h a kérdezőnek is legyen xar?
2, mégis mi bánatból gondolkodjátok, h BIZTOSAN megbánja, vagy h később szüksége lesz a munkájához?
3, arra esetleg gondoltatok, h a kérdezőnek tudja magáról, h rossz sofőr lenne, ezért sem akar vezetni?
egyébként megsúgom nektek, h a kérdező szüleihez hasonló "erőltetünk mindent" szülők sokszor elég nagyot koppanak, mikor a gyerekük később a telefont sem veszi fel nekik.
konkrétan volt egy ismerősöm, aki sosem akart vezetni, mégis az apja megzsarolta, h tegye le egyetem alatt.
elsőre átment, az azóta eltelt 10 évben sem vezetett, és miután lelépett külföldre, már a telefont sem nagyott vette fel neki.
én is hasonló cipőben vagyok, nekem 30 évesen kellett megszereznem jogsit, mert a családi cégnél vagyok.
rühellek vezetni, és annyit mindenképp elértek, pár éven belül felmondok, és igyekszem messzebbre költözni, ha végre le tudom magamról vakarni a rokonságot.
Kedves utolsó!
Nagyon csodálkoztam, mert ritkán látni ezen a platformon ennyire értelmes hozzászólást.
Nos, elmondom hát mi is történt.
Apám 17 évesen akart menni vezetni. Nem engedte az anyja. Emiatt nekem 17 évesen kötelező volt vezetni…
Vidéki kisvárosban laktam akkor, gimibe jártam a megyeszékhelyre. Megyeszékhelyen volt az autósiskola. Apám bevitt, közölte, hogy “A fiatalember jogosítványt akar szerezni” Nem akartam, ő akart nekem. Kifizette az előleget, majd otthagyott mert aznap már indult is egy tanfolyam. Ott kellett üljek 2 órát plusz 1,5 óra tanfolyamot végighallgatni. Kifáradva, elfáradva, felidegesîtve, mert nem akartam vezetni. Visszagondolva, akkor kellett volna felállnom és eljönnöm onnan és hazamenni. Apám meg is vert volna ha megteszem…
Nyáron kreszoktatás. Oktató jó fej volt, jól magyarázott. Kreszvizsga elsőre meglett. Mezőny top3-ban benne voltam.
Aztán jött a vezetés. Az autósiskolánál volt egy oktató- ugyanabban a kisvárosban lakott mint én. Vele akartam volna tanulni. Ő is azt hitte, evidensnek vette, hogy nála tanulok majd. A vezetés már mindenképp belecsúszott volna a tanévbe, ezért adta volna magát, hogy reggel bevezetek vele a gimiig, délután meg haza.
Nem. Szülők jobban tudták ezt is. Kiválasztották melyik oktatóval kell mennem. Ott előttük, az ő jelenlékükben kellett felhívnom és jelentkeznem a vezetésre. Mintha én akartam volna.
Ez az oktató… történetesen rendőr. Nem az a rendes, tisztességes. Egy agresszív, üvöltöző barom, köze nincs az egyenruhához, csak felvették rendőrnek mert máshova nem volt jó. Sosem volt bekötve. Csak a vizsgán. Ha vezetett, sokszor telefonált. Sose tartotta az 50et a városban. Mindig gyorsulási versenyt játszatott velem. Minden. Egyes. Bakiért. Teli. Torokból. Üvöltött. Amíg jó idő volt, addig lehúzott ablaknál. Hallotta a fél város amerre csak mentünk. Minden alkalommal beszólt és alázott.
Ahogy elkezdtem vezetni, rá egy hétre szüleim karamboloztak. Balra, nagy ívben kanyarodva, egy lehetetlen helyzetben. Ők voltak a vétlen fél, beléjük ment egy barom.
Ettől kezdve én féltem balra kanyarodni. Telezöldnél is néztem balra, addig nem indultam el amíg be nem láttam balra. Az a válogatott barom oktató dühöngött. Egyszer elpattant az agya, kikapta a kezemből a kormányt, félreállt tilosba vészvillogóval, kipattant, kiparancsolt a kocsiból és vagy 10 percig üvöltött milyen egy válogatott lúzer vagyok.
Mindemellett nekem közben 3 fakultációm volt gimiben ( matek, fizika, angol - mert előrehozott érettségire készültem) és német középfokra készültem. 5kor keltem, reggeliztem, csináltam 2 szendvicset, kibicikliztem a buszhoz, bebuszoztam gimibe. 7:30-tol óra. Háromnál hamarabb nem végeztem. Ebédre 10 perc maradt az egyik szünetben. Burkolj be 2 fogásos kaját mert estig nem eszel. Aznap mikor vezetnem kellett, nem volt gond a kajával, mert egész nap gyomorideggel voltam. Óra vége, addigra ott várt a giminél ez a barom. 2 óra vezetés a csúcsforgalomban, gyomorideggel. Leüvöltötte a fejemet meg b..zmegolt üvöltve. Aztán busz haza. Este 7-8 mire hazaestem. Akkor utána tanulj, készülj, teljesíts a gimiben ugyanúgy sőt még jobban is.
Háromszor buktam. Az osztályban, de még a tanárok közt is röhej tárgya voltam. A lúzer aki nem tud vezetni… egyik ba..atlan k..va még röhögve meg is jegyezte az órán. “Biztos sofőr leszel!” Mire meglett a jogsim, 12 kilót fogytam…
Negyedik alkalommal lett meg a jogsim. Oktato reflexbol megnyomta a feket, a vizsgabiztos meg nem vette eszre. Vizsga után ott a járdán, a járókelők meg a szüleim előtt üvöltött, hordott el mindennek. Erre ahelyett, hogy védenének vagy valami, helyeseltek, hogy “jajj hát mindig is ilyen kis értetlenke volt, kicsinek se fogta fel a dolgokat elsőre” - ezt így anyám nyilatkozta.
Apám legalább akkor kicsit észbe kapott, mikor látta élőben ezt a vadbarmot. Fiatalon a katonaságnál szivatták az ilyen seggarcúak, sejtette milyen lehetett vezetni tanulnom.
Ahogy nagynehezen meglett a jogsim, apám napi szinten vezettetett. Magyarázott mindent, türelmesen, kiemelte a hibáit. 1-2 alkalommal direkt fullasztotta le a kocsit, hogy lassam o is bakizik. Még îgy is kellett egy bő év mire gyomorgörcs nélkül be tudtam ülni az autóba. Újabb év mire azt vettem észre hogy nem fáradok el ha vezetek.
Úgyhogy így történt. Mindaz aki leszólt, hogy de rossz nekem mert lesz jogsim, szélsebesen takarodjon el a jó édes k..va anyjába mert jogsi ide-jogsi oda, a mai napig nem tudok erről indulat nélkül beszélni.
Utolsó említette, hogy akit gyerekként irányítottak a szülei, kirepülve nem igazán veszi fel a telefont se. Háát…
Két éve kaptam egy munkát külföldön, az egyetemet már onnan fejezem be.
Egy kezemen megszámolom hányszor kezdtem én a beszélgetést. Panaszkodnak, hogy ritkán válaszolok. Tudom hogy kéne keressem őket többször de…. Eeh, valahogy nem megy.
Dehát micsoda jó lehetőség hogy épp volt a jogsira pénz és erőltették a szülők, ugye?
válasza: válasza:Ó, igen! Elsőnek a jogsi, aztán majd te leszel a futár, a sofőr, a hozd ide, vidd oda. Munkát adnak otthon is? Aranyos :D Csak az nem fizet.
Amúgy a jogsi nem 8 órát vesz el/nap, simán lehet mellette dolgozni és az oktatók rugalmasak. A Kressz tanfolyam meg hamar megvan. Az elsősegély dettó. Még mindig tudsz dolgozni mellette.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!