Hogy értessem meg, hogy többet nem korlátozhat, nem tarthat kalitkában? Elköltözzek?

Koltozz. Meg ma.

Ha nem teszed, 40 eves korodban, amikor csaladod van, gyerekeid, ugyanezt fogja csinalni. De leginkabb az se lenne, mert meg a naszejszakadon is atviharzana, hogy jaaaaaj kislanyom nem vetted fel a telefont, azt hittem baj van.

Gondolom egyedul nevelt fel, azert fojt megvigy a 'szeretetevel'. Beteges dolog ez, pszichologusra lenne szuksege. A helyedben el sem mondanam neki hova megyek, hogy eszebe se jusson utanad menni. Ez, hogy a szorakozohelyen is megkeres, mert nem vetted fel a telefont, egeszen abnormalis, az en anyam egyszer csinalt volna ilyet, nem teszi ki az ablakban amit meg ott helyben kap...

Kifogasokat keresel, vagy megoldast? Esetleg csak par szimpatizalo kommentet, hogy teeenyleg, de rossz neked, fuuuu de sajnallak, uuuuristen.

A megoldas a kulonkoltozes, pont. A tobbire ott vannak a baratnoid, akikkel lehet a sarokban picsogni.

Akik költözést kiáltanak, azok a kérdezőt megfutamodásra biztatják?

Sajnos a megfutamodás nem megoldja a konfliktust, csak fizikai távolság által szünteti meg a manifesztáció lehetőségét.

Nem azt mondom, hogy ne köktözzen el a fiatal felnőtt, ha módjában áll, de ezt ne menekülés gyanánt és ne konflikuskezelés helyett tegye.

Szembe kell nézni a konfliktusokkal, le kell ülni a szülőkkel és meg kell beszélni. Nem azt kell elérni, hogy a szülő mindenben egyet is értsen, hanem azt, hogy fogadja el, vegye tudomásul a gyermeke eltérő értékrendjét. És ezt addig kell következetesen gyakorolni, amíg nincs eredmény.

Egy túlféltő, mindenbe bele lefetyelő szülőt pl a mobilkommunikáció és az internet korában egy elköltözés le fogja állítani? Aligha. Tapasztalatból tudom, hogy nem. Akkor jönnek a telefonok, emailek, üzenetek stb.

De mondom, nem az a cél, hogy bárkit lebeszéljek a külön köktözésről, pusztán annyi, hogy mivel ez önmagában nem oldja meg az alapkonfliktust, így azt is kezelni kell.