Miért nem lehet megérteni, hogy nem vágyom általános iskolásokkal egy angliai buszos utazásra? Ezért miért vagyok önző?

Anyukám férjének a lánya menne ősszel az iskolájával, 7.-8. osztályosok mennek, ő akkor lesz 8.-os. Erősen túl van féltve, ezért csak úgy engedik el, ha megy vele egy felnőtt rokon is. Eddig úgy volt, hogy a nagymamája megy, de most volt kórházban másfél hétig, több kivizsgálás vár rá és nem vállalna be egy több, mint 20 órás buszozást, iskolásokkal. Ezért most engem győzködnek, hogy menjek...

Viszont semmi kedvem napokig egy buszon lenni, kevés hellyel, úgy, hogy azon is aludnánk egyszer. Kinőttem már ebből a mobile home-os szállásból, meg nem érzem azt, hogy ez mekkora buli lenne. 14-16 évesen még én is élveztem, kétszer is voltam ilyen Párizs-London úton, de ma már inkább megyek repülővel és kulturált szállodában foglalunk szobát.

Ráadásul a "mai gyerekektől" a falra mászok öt perc alatt, két hetet nem tudnék velük összezárva tölteni. Plusz nekem akkor már javában tanítás lesz az egyetemen, szemináriumokról 2-3 alkalommal lehet hiányozni. Ezért pedig nem akarom ellőni azonnal az összes hiányzásomat, már az elején.

Viszont anyáék nem értik meg/nem fogadják el ezt, és most az van, hogy én hogy lehetek ennyire önző és miért nem fogom fel úgy, mintha egy jó buli lenne... 21 éves vagyok, valahogy nem az a buli, ha 13-14 évesekkel utazgathatok...