Szülők! Mit szólnátok, ha a lányotok 17-18 évesen bejelentené nektek hogy gyermeket vár, és megszeretné tartani a babát?

Hülyét kapnék, kizárt, hogy ennek jó vége legyen.

- érettségi nuku - ebből NEM engednék, kötelező lenne valahogy leérettségiznie, azzal is semmi, de anélkül még inkább

- a barát még gyerek (20-21 éves :D)

- amíg nem lesz nagykorú bizony nem költözik sehová, hiába szeretné - nem ellene szól, de az én felelősségem, ha bármi baja lesz

18 éves kora után mehet, ha szeretne, biztosítanám róla, hogy ha baj van, össevesznek, szakítanak, akkor visszajöhetne, de tudja, hogy valamit kezdenie kell majd magával :), szakma, munka, bármi.

23!

Mi aljaskodas van abban, hogy a kiskorú gyerkemet nem engedem elköltözni ? A számító reszt pedig nem is értem. Ha számító lenne a szülő, akkor már repítené is a kölköt, oldja meg ahogy tudja, legalább neki nem keruil pénzbe. Ezzel szemben amigb otthon lakik, teljes ellátást kap ingyen, viszi azh orvoshoz, fizeti a magandokit, a vitaminokat, amit éppen megkíván. A szemét számító szülő, ugye. Da ha majd apucival megse lesz olyan jó, majd ha megunja a babázást, azért szó nélkül fogadja vissza és nyalja fényesre a kicsi lány popsiját-meg tartsa el a gyereket is, hiszen csak az unokája....

Szerintem elég nevetséges, hogy jön a közös gyerek, de együtt még nem alhatnak, nem költözhetnek össze... :D

Mitől féltek, hogy mégegyszer terhes lesz?

"Mi aljaskodas van abban, hogy a kiskorú gyerkemet nem engedem elköltözni ? A számító reszt pedig nem is értem." - tudod, számító nem csak anyagilag lehet valaki...

Ugye normális esetben egy 17L/20F párnál a gyerek felügyeleti joga a srácé - hisz nagykorú - amint betölti a 18-at a lány, automatice közössé válik, ennyi. Ha a szülő magánál tudja tartani a lányt, megkaparintja a gyámságot a gyerek felett, és utána a gyereket a saját lánya ellen eszközként használva tudja "terelgetni, nyesegetni, csak jót akarni" - magyarán beleugatni mindig mindenbe - akár a lány 18 éves kora után is egész addig, amíg nem lesz önálló lakhelye és keresete. Ez kérlek egy minősítetten aljas viselkedés, előbb kötném fel magam, mint hogy ilyent tegyek a saját lányom ellen. Ennyi.

Volt barátomat 17 évesen szülte az anyja. Eszébe sem jutott az abortusz az anyjának, egyszerűen csak bejelentette otthon, hogy terhes. Ugye a volt barátom nagymamája meg nagypapája kontójára történt mindez természetesen. A nagymama otthagyta a munkáját és elment gyesre a gyerekkel, hogy a lánya legalább az érettségit le tudja tenni. Babakocsiban tolta be az iskolába a szünetbe a gyereket (ugye barátomat), hogy az anyja meg tudja szoptatni. Aztán anyuka leérettségizett. Aztán kitalálta, hogy ő jogsit akar, meg egyetemre akar menni, hisz még fiatal és előtte az élet. Támogatták, fizették a koleszát, később az albérletét, miközben a saját 2 testvére meg a fia otthon nyomorogtak egy fizetésből. Hatalmas telefonszámlát csinált, heti többször bulizott, pasizott, aztán már hétvégente sem járt haza a kisfiához, akit ugye a nagyi meg papa neveltek a sajátjaikkal együtt.

Exem egyáltalán nem kötődik az anyjához, nincsenek rosszban, de jó kapcsolat sincs köztük, sosem szerette igazán.

Az anya kb. 30 éves korára megtért, ma már mindenkit kioktat, papol. A sztorit maga mesélte és volt párom is sokat mesélt, milyen volt így felnőni. Szerintetek hogy jellemezte a gyerekkorát? Sz*r volt, röviden így.

17 évesen az ember az esetek túlnyomó többségében egy kis csitri. Persze, mindenki azt hiszi, hogy ő más, mint a többeik, meg érettebb, mint a korosztálya, de majd pár év múlva úgyis kiderül:

- még nem élte ki magát

- nem csinált karriert

- nem teremtett semmi egzisztenciát

- a tiniszerelem rég elmúlt

Ott lesz majd pucér seggel, meg egy gyerekkel az életben, nagy valószínűséggel már apuka nélkül, aztán sok sikert gyerekkel párt találni vagy normális, jól fizető állást képesítés és releváns munkatapasztalat nélkül.