Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Anyák! Ti hogy, viselitek,...

Anyák! Ti hogy, viselitek, hogy felnőttek a gyermekeitek és egyedül maradtatok?

Figyelt kérdés
2018. febr. 25. 17:05
1 2 3
 21/28 anonim ***** válasza:
57%
Szerintem is jót tenne egy kutya vagy macska. Még jobb ötlet most hirtelen nem jut eszembe a kifejezés de ilyen ideiglenes befogadónak lenni egy menhelynél.
2018. febr. 26. 17:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/28 anonim ***** válasza:
20. Köszi a választ.
2018. febr. 26. 20:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/28 anonim ***** válasza:
69%

# 19

Mert mindenkitől azt lehet ma is hallani, hogy

- akinek nincs gyereke, nem tudja mi az igazi szeretet

- ha nem vállalsz, nem tudod miről mondasz l

- ha nem vállalsz, megbánod idős korodra

- olyan nincs, hogy valaki megbánja a gyerekvállalást

- nem is igazi nő, aki nem anya

- mit hagysz magad után ha nem leszel

- "majd a sajátodhoz lesz türelmed/szeretni fogod"

stb....

2018. febr. 26. 23:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/28 anonim ***** válasza:
77%

Az utolsónak tökéletesen igaza van: mindenki ezt szajkózza, de arról már elfelejtenek beszélni, hogy eléggé lutri a dolog, van akinek bejön, van, akinek nem, és van, aki csúnyán megszívja a gyerekével. Sajnos nem minden az, amit a neveléssel adhatsz a szülő.

Az életed java részét felemészti, anyagi és minden értelemben, aztán ha olyan párt választ, olyan munkája lesz, lehet, hogy évi pár látogatás, vagy telefon, és ennyi. persze, nem azért vállal az ember gyereket, hogy legyen aki idős korában társaságot jelent, de azért minden elismerésem annak, aki tisztességgel felneveli, elindítja az életben a gyereket, majd mosolyogva tudományul veszi, hogy az, akire közel 3 évtizedig életét és javait fordította, éli az életét, amibe nem biztos, hogy havi egy telefonnál több belefér, és visszaadni mindent majd a saját gyerekének fog, te meg oldd meg az időkori életedet zömmel egyedül, és örömködjél évi 3x, amikor esetleg beállít családostól, ami neked szintén újra csak szolgálat. Ez is egy dolog, erre is e lehet rendezkedni, csak még mindig nem értem, hogy mire jó akkor az a szolgálat, amit a gyerekvállalás jelent. Van, aki ennyire unatkozik, hogy kell neki egy 20 éves program?!

2018. febr. 27. 06:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/28 A kérdező kommentje:
Valahogy én is így érzem.Ennyi volt?
2018. febr. 27. 20:15
 26/28 anonim ***** válasza:
100%

23


Nem mások véleménye alapján kellene élni az életet. Aki így él az egyszerűen buta. A világ legnagyobb felelőtlensége, és hülyesége társadalmi nyomásra szülni, csak mert azt látod, hogy a többség szerint ez a jó és csak ez. Ez egy ostobaság.

Lehet élni más utat választva is. Akinek nem tetszik, az már legyen a saját problémája. Nem kell mindenáron a birka tömeget követni mindenben.

2018. febr. 28. 19:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/28 Annta válasza:
100%
Nekem még nincs gyerekem, de én mindig úgy képzeltem, hogy amíg gyerek a gyerek, addig nevelik-gondozzák a szülei, aztán ahogy felnő, elengedik, s ha ezt megteszik, a felnőtt gyerek magától vissza-visszamegy a szüleihez pl látogatások,segítségnyújtások során. Azért a szülőknek jár a tisztelet! Nem szabad elfelejteni őket! Viszont ez akkor lesz így, ha tényleg el tudja engedni a gyerekét. Én a gyerek oldaláról éltem ezt át. Az pedig baj, ha az ember nem boldog önmaga. Vagyis, ha kívülről kell boldoggá tenni. Ezt már most tudom. Én gyerek nélkül is boldog vagyok. Magamban. Persze ez nem zárja ki, hogy ne akarnék gyereket, de nem azért, hogy boldoggá tegyen. Sok sikert a kérdezőnek az önmagára és a boldogságra való rátalálás útján!
2018. márc. 1. 08:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/28 kokohoho ***** válasza:
100%
Miért hiszik azt a megkeseredett emberek, különösen a nők, hogy az életükben minden rosszról más tehet, csak ők szenvednek és mindég ők az áldozatok? Az apák is elveszítik a gyerekeiket,,,,, néha még azelőtt, hogy kirepülnének, mert kirepítik őket! Az "Anyák" helyett, talán szerencsésebb lett volna a "Szülők", esetleg "Magányos Szülők!" megszólítás! Szerencsére mi boldog házasságban élünk asszonykámmal több mint 30 éve, már ha azt szerencsének lehet mondani, hogy annakidején nem a könnyű husira startoltam rá, hanem megküzdöttem a legnehezebben meghódítható, komolyan vehető csajért, hogy elhiggye, én vagyok neki a nagy Ő és mikor ez sikerült, nem bíztam el magam, hanem azóta is minden nap teszek azért, hogy minden jól működjön a családban. 3 gyermeket neveltünk fel és már mind a 3 önálló életet él, aminek mi már alig vagyunk részei. Imádom őket, hiányoznak, de az élet rendje az, hogy a saját lábukra álljanak és ne az anyjuk szoknyája mögé! Ne légy csimbók a gyereked nyakán, ne akarj lelkiismeret furdalást gerjeszteni benne, kövesd a példáját, kezdj el önállóan élni! Ha nincs párod, mozdulj ki, keress, ismerkedj, barátkozz, ha nincs hobbid, találj, ha nincs kiről gondoskodni, kertészkedj, tartsál kisállatot, de mindenképpen keress kihívásokat, állandó elfoglaltságot, munkát! Ha otthon keseregsz a sebeidet nyalogatva, beletemetkezve az önsajnálatba, várva, hogy a szádba repüljön a sült galamb, akkor garantálhatom neked a magányos, keserű koravénséget! 51F
2018. márc. 1. 21:43
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!