A szüleim túl sokat várnak el tőlem, mit tegyek?
Sziasztok!
Egy 7-es lány vagyok. 6. félevig mindenből kitűnő voltam de év végen egy pár tantárgyból(töri, nyelvtan, rajz) négyes lettem. Most félévkor is lett 2 négyes (kémia, német). A szüleim ezzel nem elégedtek meg. Pénteken lenne egy matekverseny amire jelentkeztünk, de kézilabdázok és pont abban az időpontban egy edzőmeccs lenne. Ezen anyukám kiakadt, hogy én inkább a meccsre szeretnék menni nem a matekversenyre és, hogy ezt, hogy gondolom meg, hogy ez lett a menő, hogy ROSSZ tanuló vagyok meg ilyesmi holott van olyan gyerek is az évfolyamból aki 5 tantárgyból bukott. Ha ezt mondom azzal felelnek, hogy őket más nem érdekli, én vagyok az ő gyerekük. Van olyan is, hogy azt mondják: bennen nem bíznak meg és bizonyítsak nekik. Sokszor van még olyan amikor a nővéremhez hasonlítanak (aki mellesleg több mint 20 évvel idősebb nállam) és olyanokat mondanak, hogy benne tökéletesen megbíztak és felvették abba a suliba ahova menni akart. Utálom azt ha hozzá hasonlítanak, vagy éppen egy kitűnő osztálytársamhoz. Értem én, hogy jót akarnak nekem, de ez már sok nekem. Azt mondják, nem tanulok, csak azt nem tudják, hogy legtöbbször nincsenek itthon mikor felkészülök, de amikor ezt mondom nekik akkor nem hiszik el. Hogy tudnám velük ezt megbeszélni, hogy ők is megértsék?
Szia, nekem is így voltak a szüleim.. Aztán egyszer csak gondoltam, és nem jártam be suliba, év végén ketteseim voltak. Erre kiakadtak, de rájöttek, hogy eddig hülyék voltak, és rámbízták az életem. Mondjuk ekkor 9-10 edikes voltam. Sokkal jobb volt, nem volt az a feszültség, hogy féljek hazamenni, mert kikapok ha rossz jegyet kaptam. Végülis összeszedtem magam, és jól érettségiztem, jó egyxetemre is vettek fel. Sajnos még korai neked hogy ezt csináld, főleg gimi választás előtt.
MAximalista szülőkkel nem tudsz nagyon mit kezdeni, csak azt, hogy feszegeted a határjaikat, amikorra már rád hagyják
Kérlek, olvasd el a privit amit írtam.
Leírtam abban mindent. Ha teheted, olvasd fel nekik azt az üzenetemet. Nagyon sokan tanulhatnak belőle.
Szia! Én most nyolcadikos vagyok.
Nekem is volt egy korszakom, amikor hatodik év végén, és hetedik év elején a kitűnő bizonyítványom helyett, becsúszott egy négyes.
Utána hetedik év végére kijavítottam.
Most, hogy nyolcadikos vagyok, nagyon nagyon örülök, hogy volt annyi eszem, hogy elkezdtem belehúzni, és hetedik év végére kitűnő lettem, mert a pontszámom nem mindegy.
Hidd el, nem nehéz szerintem neked sem kitűnőnek lenni, csak akarni kell. Hidd el, jövőre hálát adsz majd az égnek, hogy hetedik év végén kitűnő lettél, mert a pontszámod nem lesz mindegy.
Van egy osztálytársam, aki ugyanígy leadta, és most azon aggódik, hogy hogy vegyék fel, amire kevés az esély.
Én szurkolok, hogy sikerüljön neked, hajrá, sok sikert!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!