Mit csináljak? Tényleg velem lenne a baj?
Mostanéban eléggé megromlott a kapcsolatom a családommal. Oké, sose volt a legjobb. Egész télen fáj a torkom, elmentem dokihoz, nem a sajátomhoz, erre jött a lecseszés, hogy mégis, mit képzelek magamról. (Mandula gyulladás, ráment a fülemre is).
Aztán, tanulok, erre apám benyig, hogy most azonnam adjam ide a telefonr, meg hogy mégis mit képzelek magamról, órákon keresztül nyomom azt a szart. Jelzem, fél.kilencig tanultam. De mindig ez van. Tegnap délután elővettem zenét hallgatni, erre elkobozta egészen estig. És mindenki úgy gondolja, ez így jó.
Az anyám elakar vinni pszichológushoz, csak mert érdekel a mitológia. El vagyok tiltva a könyvtártól és az olvasástól, mert hogy elveszi az időt a tanulástól. Nem járhatok a kedvenc sportomra mert hogy akkor nem tudok tanulni, de más alterbatíba nincsen, ott meg tökéletesen kitudtam engedni a stresszt. SNI-s beszédfogyatékosságom van, az anyám abbahagyta az egész fejlesztést, amikor ötödikes lettem és mindig jönnek azzal, hogy hogyhogy nem tudom tisztán beszélni, mikor olvasok. Jah. Meg van az, hogyha nem max pontos a dogám, leordítanak. A két tesómat bezzeg nem szidják le a hármasért. Igazából egy tantárgyból 2,25-re, egyből 3,18-ra állok, többi négyes-ötös. Múkt nyáron két éves német anyagból vizsgáztam ötösre. Állandóan megy a csesztetés, hogy nem tanulok, csak netezek, és hiába hozom fel példának a kprosztályomat, nem.fogadják el. Most bennem van a hiba vagy nem? Besegítek a házimunkában, teregetek, takarítom a szobámat, tanulok, de nekik nem elég. Azt akarják, hogy színötös legyek mindenből. Hogybmenjek minden versenyre. Utálok versenyezni.
Meg van az, hogyha bármit eszek vagy iszok, ég a gyomrom. Ha ez hús, akkor mellé émelygek, hányingerem van. Ez van augusztus óta, most sikerült elérnem, hogy kérjenek beutalót. A kétoldali gerincferdülésemet, a folyamatos, gyorsan romló szememet a gépre fogják.
Most mégis, velem van a baj csak? A tesóimtól nem várnak el semmit, és kapnak pénzt bármikor, amikor kérik. Én nem. Jobb eredményeket hozok mint ők. Jobban élem a kamaszkoromat.15/l
Ha minden úgy igaz, ahogy leírtad, akkor nem veled van a gond. Családterápiát javasolnék - iskolapszichológust keress fel első körben -, hogy kiderüljön, miért van ilyen negatívan megkülönböztetett szereped a családban.
Nem akarok belemenni a történeted részleteibe, mert szerintem nem a részletekben van a probléma gyökere, hanem van egy általános el nem fogadás a te személyedet illetően a családban, de egy dolgot nem tudok szó nélkül megállni: a korosztályodat hiába hozod fel példaként, pl. ogy te hozzájuk képest mennyire keveset netezel, vagy Fb-ozol vagy játszol a gépen. Soha nem a nálunk rosszabbakhoz kell mérni magunkat, mert az nem visz előre. Ha már összehasonlítod magad, akkor a régebbi önmagaddal érdemes, hogy magadhoz képest mennyit fejlődtél, illetve esetlegesen azokhoz, akiknek a példáját követni kívánod. Ez nagyon zárójeles volt, nem szorosan a problémához kapcsolódó megjegyzés.
1, amint tehetem, megyek el. Vagyis tizenkettedik után
2, ők egy általuk kitalált teljesen tökéletes valamihez hasonlítanak
3,4, tudom, de attól még jó lenne ha tisztán látnának.
5, jupp. A könyvtár fontosabb nekem mint az elektronikai cuccok.
Az biztos, ha még egyszer kijelenti, hogy elvisz pszichológushoz, rávágom, hogy oké, foglaljon időpontot egy gyerek pszichológushoz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!