Szülők! Ti mit gondolnátok, ha a kamaszlányotoknak csak idősebb barátai, barátnői lennének?

Attól függ mennyivel idősebbek.

Mondjuk a lányod 16 éves, a barátai 18-19 évesek az még belefér. De ha a barátai 25-30 évesek akkor az nagyon nem jó.

Nem vagyok szülő és fiatal is vagyok, úgyhogy gondolom eleve hátrányból indul a válaszom, de azért leírom, ha nem baj.

A családban én vagyok a legfiatalabb, úgy nőttem fel, hogy az ovit, iskolát leszámítva nem volt körülöttem velem egykorú gyerek. A legfiatalabb rokonom a tesóm, de még köztünk is van 14 év korkülönbség, az unokatesóim még idősebbek, mind felnőtt, családos emberek. Úgy gondolom, hogy ez valahol szerepet játszott abban, hogy a saját korosztályommal mindig nehezebben barátkoztam és sokáig jobban, kényelmesebben, biztonságosabban éreztem magamat idősebbek társaságában. Nekem sokáig ez volt a természetes...később azért(általános végén, de főleg inkább gimiben) már sikerült velem egyidős barátokat is szereznem, akikkel még mindig jóban vagyunk és tartjuk a kapcsolatot, de voltak és most is vannak nálam idősebb barátaim, ismerőseim. Én úgy gondolom, hogy ez nem feltétlenül egy rossz dolog, sőt szerintem vannak ennek előnyei. Ha mondjuk csak szimplán a tesómmal való kapcsolatomat nézem, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy több pozitívumot látok, mint negatívumot. Nagyon sok mindenben segített és segít nekem, legyen szó továbbtanulásról, magánéleti kérdésről vagy bármilyen problémáról. Ő már elég idős ahhoz, hogy legyen tapasztalata, mert azért elég sok mindent megélt már és sokkal érettebben, felelősségteljesebben gondolkozik, mint az én korosztályom. Ugyanakkor nem is túl idős, mert az ő tapasztalatai és élményei még mindig aktuálisak, könyebben megértjük egymást és minden szempontból közelebb áll hozzám (a jelenlegi életszakasz , az életfelfogása stb.), mint mondjuk a szüleim (ők idősebbek, tapasztaltabbak, sokkal több mindent éltek már meg, de ők egy teljesen más világban nőttek fel, teljesen máshogyan látják a dolgokat, mint a fiatalok). Nagyon sok témáról tudunk beszélgetni, sok közös programunk van, sok időt töltünk együtt, amit mindketten élvezünk. Nyilván egy testvéri kapcsolat más, mint egy barátság, de az előbb felsoroltak mind igazak az idősebb barátaimra is (ez a 20-as korosztályt jelenti, azért 30-as korosztállyal barátságot már valóban neccesebb kialakítani, nem valószínű, hogy müködne), szintén rengeteg mindent tanultam tőlük, hiszen ők már a tesómhoz hasonlóan "kitaposták előttem az ösvényt" és sok dologban tudnak tanácsokat adni, segíteni, ami nekem nagyon jó érzés és nagy könnyebbség is volt, örültem neki. Valamint, a biztonságot is említettem már korábban és szerintem ez is egy fontos tényező. Az, hogy tudod, hogy van kitől kérdezi, segítséget kérni, van akire számíthatsz stb., az érzelmileg is egy nagyon jó dolog, egyfajta biztos pont az életedben és örültem neki, hogy ezek a személyek picit "terelgettek" az utamon (és ennek egyébként a szüleim is örültek).

Összességében egyébként szerintem nem a korosztály, a kor a lényeg, hanem inkább a konkrét barátok személyisége, életfelfogása, életvitele stb.. Ez két szélsőséges dolog, de egy idősebb és érettebb, tudatosabb, tanult, értelmes, "normális" baráti társaság sokkal jobb, mint egy züllött, csavargós, lusta, céltalan, "nagymenő" tinicsapat.