Szerintetek szeretnek a szüleim?

Nyilván szeretnek, de ha így viselkedsz, ebből nem sokat fogsz észlelni.

Tehát, ha szemmel látható jeleit akarod a szeretetüknek, akkor viselkedj szeretetre méltóan.

Mondjuk én szüleid helyében réges rég elvettem volna a telefonodat, ezzel máris kilőve az egyik fő probléma.

A másik: kőkeményen rászorítanálak a tanulásra.

A flegmaságot valóban nem örökölted, hanem másoltad. De családon kívül ez senkit nem fog érdekelni és a többi embernek rólad lesz meg a véleménye, ha velük is flegmán beszélsz.

12-es félreérted (gondolom nincs gyereked).

Igen, szeretik feltétel nélkül.

De ilyen viselkedéssel jelen helyzetben ebből keveset fog tapasztalni.

Hogy feltétel nélkül szeretik, az akkor derülne ki, ha pl. egy csúnya veszekedős együttlét után sétálni menne, elütné egy autó, mentő vinné kórházba, intenzív osztályon feküdne - a szülők meg (félretéve minden, egyébként abszolút jogos sértettségüket) rohannának be hozzá, aggódnának érte, ágyánál virrasztanának, minden tőlük telhetőt megtennének, hogy segítsék felépülését.

Ha nem szeretnék, akkor azt mondanák: "De jó, hogy így alakult, legalább pár hétig nem fog itthon szájalni nekünk."

Ugye egész más hozzáállás?

Igen, szeretnek. Ez biztos.

Viszont nehezen bírnak elviselni mostanában, ami a kamaszkor velejárója sok esetben. Mivel magad is leírtad, hogy nehezen vagy elviselhető, és csalódottak a viselkedésed miatt, meg hogy nem tanulsz stb. Ettől még szeretnek, a szeretet nem múlik el emiatt, amit egy szülő a gyereke iránt érez.

Ha ennyire jól látod magadat és a hibáidat, próbálj azokon változtatni. Csökkenteni a telefon-és közösségi oldal függésedet, korlátozni az ezekre fordított időt. Növeld a tanulásra fordított időt és figyelmet (amivel végső soron saját magadnak teszel jót, még ha nehéz is), és tegyél rendet magad után legalább.

Dolgozz magadon tudatosan! A legnehezebb önmagunkat legyőzni, de apránként, ha valóban akarod, menni fog.

És persze, beszélj velük normálisan, amikor csak lehet. Így ők is úgy érzik ám, hogy te sem szereted őket, pedig ez nem igaz.

12-esnek: az ugye nem újdonság neked, hogy a szülő is ember?, érző, a flegmasággal szemben néha tehetetlen ember, aki nyilván elkövette a maga hibáit, mert fáradt, gondterhelt, esetleg a megélhetésért küzd sokszor. Az is igaz egy időben elhelyezett mondat (akár már 5-6 éves korban) -„ebben a hangnemben nem beszélgetünk, ezt menj és gondold végig, és akkor gyere ha normálisan tudunk beszélgetni„ - megelőzhetné a flegma hangnemet. Bár azt mondják ez a kamaszkorhoz hozzátartozik, nem tudom nálunk ez nem volt jellemző, humorral kezelni a helyzetet segít, márha a szülőnek van humora, és a körülményei idegileg alkalmassá teszik erre.

Kérdező, biztos, hogy szeretnek, azon elgondolkoztál már Te mikor mondtad édesanyádnak utoljára, hogy szereted? (A fiam tette fel nekem ezt a kérdést nemrég a mamájával kapcsolatban, hát elszegyeltem magam). Ha tudod mi okoz problémát akkor a kezedben a lehetőség, hogy kezdeményezz, hogy javuljon a helyzet, biztosan meghozza az eredményt. Azert türelmet és kitartást kivánok Neked,hidd el megéri.