Most tényleg én vagyok a rossz?

A húgom 12 éves.Nagyon elkényeztetett.Állandóan mindent a feneke alá dugnak,főleg anya.Tulajdonképpen semmit sem kell csinálnia.Bármire nemet mondhat.Mindent megkap,amit csak akar.Velem nem így viselkednek.Nem is vágyom rá,hogy elkényeztessenek,de rosszul esik,hogy vele máshogy bánnak.Olyan érzést keltenek bennem,mintha ő jobb lenne mint én és hogy őt mindenki jobban szereti nálam.Tudom elég gyerekesen viselkedem,de már elegem van belőle.Mindenért hisztizik,utána meg csak anyáék veszekednek miatta.Elrontotta a karácsonyt is,mert nekiállt cirkuszolni,hogy én szerinte jobb ajándékot kaptam.Röviden annyi történt,hogy én kaptam egy telefont.Azt nem vette figyelembe,hogy neki már van egy,ráadásul rengeteg dolgot kapott ebben az évben,én meg tulajdonképpen semmit (jó persze,kaját kaptam meg egyebet,de olyan kimondott ajándékot,ruhát nem).Ő kapott gördeszkát,laptopot,új nadrágokat,pulcsit,fülbevalót,de neki ez sem volt elég.Egész este hisztizett meg sírt,mert milyen igazságtalanok vagyunk meg stb.

A szülinapját szintén elrontotta.Mindent megkapott amit kért,erre félredobta az ajándékait és nekiállt hisztizni,hogy ő új lámpát meg függönyt akart és hogy ő csak ennyit kért mindenkitől.Ez persze nem volt igaz.Külön lapra leírta,hogy ő kitől mit kér és eszerint próbáltak neki ajándékot venni.

Én ilyet sosem csináltam.Ajándéknak is csak olyan dolgot kérek amire szükségem van(pl.új vázlatfüzetet vagy festéket vagy valami utalványt).

Persze senki sem szidta le,sőt még anya babusgatta is.

Neki semmilyen házimunkát nem kell végezni.Még maga után sem kell elpakolni,elvégre majd én megcsinálom helyette.Ha mosogatni kell,port törölni,edényeket pakolna vagy valamit,akkor egyből engem hívnak és nekem akkor is kell mennem,ha nem akarok.Tőle csak megkérdezik,hogy segít-e,ha nem hát nem.Szóval általában én takarítok meg segítek,addig ő meg fekszik és tv-t néz.

Engem leszidtak még a négyesért is,a hármasért már ordítoztak,de most neki azt mondják,hogy ők nem haragudnak a rossz jegyért.Nincs semmi gond,ha becsúszik egy-kettő :D

Ma nálam végleg kiverte a biztosítékot.Hazahozta a tesicuccát és ki kellett mosnia anyának,mert ő nem hajlandó felvenni a másik pólóját és nadrágját.Erre persze okot nem adott,csak úgy nekiállt velem veszekedni,hogy ő akkor sem veszi meg,meg menjek kifelé a szobájából,hogy képzelem,hogy én benyúlok az ő szekrényébe.Ő persze bármikor bejöhet hozzám és szétrámolhat meg a cuccaimat elveheti és elhasználhatja,elvégre neki joga van hozzá meg úgyis én vagyok leszidva,ha nem adom oda neki.

Egyébként hozzáteszem,hogy anya már 2 napja lázas,tehát a beteg anyánkkal mosatta ki a mocskos cuccát,amit nem hozott haza (egész szünetben bent rohadt a szekrényében) :) Aranyos nem ? És még én voltam leszidva,hogy nekiálltam veszekedni vele.Rám ordított anya,hogy fejezzem be meg mit bántom szegényt.

Őszintén én már egyenes utálom őt.Tudom hogy csúnya dolog,de képtelen vagyok elviselni.

Bevallom én sem vagyok egy minta gyerek(kissé lobbanékony vagyok,de csak ő tud hirtelen felidegesíteni,mert egyébként elég nyugodt vagyok,de tőle tényleg felmegy bennem a pumpa),de én legalább tisztelem a szüleimet és nem úgy beszélek velük,mint egy rongy.Ronda hangnemben beszél főleg anyával(mert apával nem igazán meri megtenni,anya meg nem szól rá).Kiabál meg lekezelő stílusban beszél vele.Azt kell csinálni amit ő akar,mert ha nem akkor hisztizik.Kiskoromban egyenesen utáltam vele játszani,mert mindig leszidtak vagy megvertek miatta,mert ő nekiállt durvulni,verekedni én meg ha megütöttem,akkor rohant lefelé anyáékhoz árulkodni.Arról persze tudomást sem vettek,hogy ő összekarmolt meg hogy összerugdosott és hogy több felszólításra sem hagyta abba.Társasjátékozni sem lehetett vele,mert mindig nekiállt sírni,ha vesztett.

Most őszintén,mit csinálok rosszul ?Miért engem szidnak le,ha ő csinált valamit ?

15L

(lehet,hogy kicsit hosszúra sikeredett :/ de igyekeztem nem olyan baromi hosszúra írni,mert még van pár dolog amit kihagytam,bár azok annyira nem fontosak)