Hogyan tegyem fel a kérdéseket anyámnak, hogy ne legyen veszekedés belőle, és válaszokat kapjak?
A kérdéseim.
Miért nem szeret?
Miért nem foglalkozik velem?
Miért nem érdekli, mi van velem?
Miért nem kérdezte meg hónapok óta egyszer sem ,hogy hol élek, jól vagyok e...stb?
Éhen is halhatok, lebetegedhetek, történhet velem bármi az sem érdekelné?
Sosem gondol rám? Nem szoktam az eszébe jutni?
Ha mégis néha eszébe jutok, mit gondol rólam?
Ha meghalnék az sem érdekelné?
Nem szokott lelkiismeret furdalása lenni soha azért mert anyaként megbukott?
Azt szeretné ,hogy végleg elveszítsen engem?
Azért, mert ő 18 éves volt, amikor az anyukája meghalt és ezért boldogtalan, engem büntet, hogy nekem se legyen anyám? (mert hogy gyakorlatilag nincs és nem is volt, csak elméletileg)
Nem szeretne az anyukám lenni?
Csak ezekre a kérdésekre szeretnék tőle választ kapni, elég nehéz eset... Facebookról letiltott.. Az utcán nem köszön vissza..
Van egy másik facem, gondoltam arról írok neki..
Csak nem akarom ,hogy azt higgye ,hogy veszekedni akarok vele... semmi mást nem szeretnék, csak őszinte válaszokat... Nem akarom, hogy félre értsen, csak szeretném, hogy megértse, hogy ha mást nem kaphatok tőle akkor legalább hadd tudjam meg az igazságot, hadd tudjam a válaszokat.. Hogy utána megnyugodhassak és pontot tehessen az ügy végére, vagy ha hajlandó, újra építhessük a kapcsolatunkat.. Mert szenvedek miatta...
21/N
+ még azt a kérdést szeretném feltenni neki, hogy ha nem lopok, nem vagyok bűnöző, nem bántok senkit, nem iszom, nem drogozom, még cska nem is dohányzok, nem vagyok szerencsejáték függő és egyéb, nem ártok senkinek, akkor miért van az, hogy lemondott rólam?
Miközben bűnözőkkel foglalkozik a munkájában, a javító intézetben.. De a saját gyerekét, aki nem rossz ember lesz...ja? Ez hogyan van? Mit kellett volna tennem ,hogy ez ne így legyen, mit rontottam el? Mit csináljak másképp?
Ezeket a kérdéseket szeretném feltenni neki, csak hajlamos vagyok úgy fogalmazni, hogy félreérthető lesz, és úgy értelmezi hogy veszekedni szeretnék holott nem. Nem szeretnék nagyon sértő lenni. Mert az igazság fáj, és gondolom, hogy ezekre a kérdésekre támadna... Valahogy úgy kellene megfogalmazni neki, vagy előhozakodni a kérdésekkel, hogy ne értsen félre és válaszoljon nekem...
Egyetlen dolgot tudok tanácsolni, ha valóban az igazat szeretnéd megtudni, és nem csak a fájdalmadat leírni, NE TEDD FEL EBBEN A FORMÁBAN A KÉRDÉSEIDET!
Minden kérdésedből süt a vá és a fájdalom, amit maximálisan megértek, egészen biztos, hogy jogosak is, de ezek a kérdések ebben a formában támadók, ha így teszed fel őket, csak ellenállás, elutasítás lesz a válasz.
Fordítsd át a kérdést kb így:
Anya úgy érzem nem szeretsz és ez nekem nagyon fáj.
Szeretnék veled beszélgetni, szeretnék találkozni veled és azt szeretném, ha meg tudnánk beszélni, mi történt velünk, miért alakult így a kapcsolatunk?
Keress rá a neten az Erőszakmentes kommunikációra.
Hát ezeket elég ostoba kislányos módon fogalmaztad meg.
Remélem nem gondoltad komolyan a dolgot. Először azt hittem egy 10 éves írta.
Süt belőle a szenvedés és az önsajnálat, színtiszta vád az egész.
Próbálj meg előbb felnőni a korodhoz, és felnőtt módon annyit mondani neki, hogy beszéljünk egy kicsit pár dologról.
Ez amit itt felsoroltál még viccnek is rossz, és szánalmas is.
Hagyd a francba.
Felnőtt vagy, MUSZÁJ továbblépned. A múlton nem változtathatsz, a jövőn IGEN!
(Most őszintén, mit vársz, ha minden formában megszakította veled a kapcsolatot??? Nem anya, megszült, ennyi. Úgy vehetsz csak "revansot", ha túlteszed magad rajta és ezentúl boldog leszel!)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!