Szégyenlősség otthon? Szülő gyermek előtt vagy akár forditva?

Még egyedül sem meztelenkedem, valahogy nekem az fura, bár tudom, hogy ez normális, testünk van és kész... Mégis, a ruhát szoktam meg. De ha véletlenül valaki meglát, nekem nincs benne semmi. Műtétkor is meztelen az ember, kicsit sem érdekelt, igaz, jobb dolgom is volt (plusz aludtam, de előtte sem zavart :D). Rokonokkal kapcsolatban pedig még sokkal kisebb a szégyellősségem. Kicsit sem zavarna, ha pl. az anyósom meglátna meztelenül, ő pedig fehérneműben szokott flangálni nyáron (én csak öltözködöm előtte). Nincs benne semmi, amúgyis egy a nemünk, bár ez nekem olyan sokat nem számít.

A saját anyám nyilván kismilliószor látott meztelenül, én is őt, sőt néha a nagyanyámat is. Ez teljesen OK. Nem is teljesen értem, mi lenne az ok a szégyellősködésre, biztos nem vagyok szégyellős, azért :)

Én az vagyok, bárki előtt. Fehérneműben sem. Még aknékkal az arcomon is szégyellek előttük (is) megjelenni, amikor nincs rajtam alapozó. Egyszerűen kényelmetlenül érzem magam olyankor.

Amúgy anya esténként a szobában öltözködik, pl. amikor én is bent vagyok, vagy pl. apa alsónadrágban alszik és este látom úgy. De ezek szerintem normális dolgok. És amúgy szerintem a szülők kevésbé szemérmesek a saját gyerekeik előtt mint fordítva.

20/L

Fehernemuben sem.

Te erre gerjrdsz? Csak ma a masodik ilyen kerdes. Beteg vagy.

A lányaim előtt nem meztelenkedem, és még a 8 éves lányomat is tiszteletben tartom annyira, hogy ha fürdik, nem megyek be a fürdőszobába, és kopogok a szobája ajtaján.

A fiaimmal természetesen meztelenkedünk egymás előtt, ahogyan az férfiak között teljesen normális és egészséges. Apám előtt is simán.

Nevelt lányomat is tiszteletben tartom természetesen, nem meztelenkedem előtte, és soha nem nyitok rá fürdés vagy öltözés közben (11 éves).

Anyám nagyon sokáig nem engedte, hogy csukva legyen a fürdő ajtaja, amikor zuhanyoztam. Mindig ordítozott, hogy mit akarok ott titokban csinálni. :D

Aztán sikerült kiharcolni a csukott ajtót. De mindig kopogás nélkül benyitott (hiszen az ő háza, oda megy, ahová akar). De tényleg, minden ok nélkül bejárkált. Aztán sikerült kulcsot szereznem, bezártam belülről. Abból milyen balhé volt...

Anyám reakciója az volt erre, hogy ő csakazértis nyitott ajtónál zuhanyzott, meg meztelenül flangált. Nem tudom, mi játszódhatott le a fejében.

Tinédzser koromban anyám mindenféle ürüggyel bemászkált a fürdőszobába, miközben fürödtem. Azt akarta kifigyelni, mennyire nő a mellem, stb...Aggódott, mert nem nőtt úgy a mellem, ahogy kellett volna. Én is aggódtam, plusz megőrültem az anyámtól. Csak guggolva mertem fürödni, a térdem magam elé húzva, hogy takarjam magam, ha benyit. Sokszor inkább nem fürödtem, aminek az lett a következménye, hogy egy tanárom négyszemközt beszélt velem...

Borzalmas volt.

Később azt is megcsinálta, hogy amikor az akkori párom nálam aludt, ránk törte az ajtót. Ott feküdtünk a takaró alatt ruha nélkül és úgy tettünk, mintha aludnánk. Levegőt se mertem venni. Végigtapogatta a takarót rajtam. De akkor részeg volt.

A fürdőszobai bemászkálásoknál még csak azt se tudom mentségére hozni, hogy ivott, mert akkor még nem ivott.

Ma már nem lennék olyan kis naív, megoldanám, hogy be ne merje többé tenni a lábát a fürdőbe, de akkor még félig gyerek voltam.

Most, hogy nekem is van gyerekem, egyre többször kerít hatalmába a gondolat, hogy nekem iszonyatos anyám volt.