Hogy kérhetnék bocsánatot azért, mert kihagytam a karácsonyozást és egy hónapig eltűntem?
December első hetében véget ért a 'kapcsolatom' és hiába gondoltam, hogy nem fog érzékenyen érinteni, tévedtem... Azóta nagyon ki sem léptem a lakásból, a kedvenc öltözékem a pizsama+köntös kombináció lett. Elhagytam magam, nem vettem fel egy vizsgát se decemberre, nem találkoztam a barátaimmal, barátnőimmel, lemondtam az összes időpontomat. A családommal is a beszélgetések kimerültek a "Hogy vagy? Jól, szia" stílusban.
Kivoltam, nem ettem kb egész nap semmit, csak cigiztem (pedig előtte havonta vettem egy dobozzal, most ez 2-3 napra volt elég).
Tudom, hogy ez szánalmas és sosem gondoltam volna, hogy egyszer valaki így a padlóra küld. De úgy éreztem, hogy sosem leszek már boldog és még most sem vagyok az, de beláttam, hogy úgy nem fogom visszahódítani, ha pizsiben, foghíjas műszempillával, tövig rágott körmökkel és kisírt szemekkel, sápadtan fekszem egész nap és sírós zenéket hallgatok, vagy a telefonomat nézem, hogy nem-e jutottam eszébe.
A Karácsony volt a kedvenc ünnepem, imádtam, hogy minden fényben úszik, fel van díszítve a ház és persze odavoltam az ajándékokért is. De most ezek sem érdekeltek és semmi kedvem nem volt hazamenni, esetleg összefutni a sráccal, aki miatt ilyen lettem, vagy hogy mindenki kérdezgesse, hogy vagyok...
Nálunk ez alapból elég nagy felhajtással jár, de most mondtam, hogy inkább szeretnék a lakásban maradni, nem érzem a hangulatot most az ünnepléshez...
Nem tudom, ezek után hogyan kéne nyitnom újra a szüleim felé.
Alapból magaddal b**tál ki leginkább. Elpazaroltál egy hónapot, elhanyagoltad a családodat, a barátaidat, magadat, kihagytad a kedvenc ünneped, egy FAROK miatt.
Megtörtént, kész, ez van. Szépen hazamész a szüleidhez, leülsz velük, elmondod, amit itt nekünk, hogy mennyire megviselt, hogy nem volt erőd semmihez, bocsánatot kérsz, amiért ilyen buta voltál és legközelebb inkább segítséget kérsz, ha nehéz helyzetbe kerülsz.
Kész, ennyi. A szüleidről van szó, nem idegenekről. Nem fogják letépni a fejedet.
Annyiban igaza van a sok negatív kommentelőnek, hogy _muszáj_ konfliktuskezelést tanulnod. Nyilván minden élethelyzet más, de ha ennyire szélsőségesen reagálsz, ez nem fog magától megoldódni. Nem arról van szó, hogy ne lehetne kiborulni, de nagyon-nagyon szélsőséges, amit tettél. És ha most így reagáltál (holott sosem gondoltad volna magadról ezt!), akkor máskor is lehet hasonló az ösztönös reakciód, hiába mondod azt, hogy többet sose.
Ehhez pedig nem ártana némi önfejlesztés, akár pszichológus segítségével, hogy miképp reagálj a felmerülő konfliktusokra, hogy ne ez a pánikszerű menekülés legyen belőle.
Mindazonáltal, egyszerűen menj át a szüleidhez, ha tudod, hogy a naccsalád már lelépett az ünnepek után. Egyszerűen mondd meg, hogy kivoltál, ne haragudjanak, ugye nekik azért jó karácsonyuk volt.
Most ez így alakult, nem lehet minden ünnep tökéletes. Jövőre majd jobb lesz. :)
Uh, hát pedig én megértelek.
Nekem 2 ilyenem is volt.
Első az első barátom után, akivel 3.5 évig voltunk együtt, hát én hat hónapig voltam így, mint te.. Sőt még rosszabbul is. Pedig ott én szakítottam!
Aztán azt hittem, hogy már sosem fordulhat elő ilyen, a második kapcsolatomba nem is voltam igazán szerelmes, csak kényelmes volt és jó volt vele, aztán ő szakított én meg haldokoltam.
Semmit nem kell tenned, nem kell bocsánatot kérned.
Felhívod, odamész akihez szeretnél és elmondod, hogy téged megviselt a szakítás, de már kiheverőfélben vagy, mostantól szívesen részt veszel a közös programokon, sőt mi több, még igényed is lenne rá, hogy kikapcsolódj, kimozdulj.Nem kell rosszul érezned magad. :)
Másik. ISTEN MENTS, hogy "visszahódítsd" azt a gerinctelent gyökeret.
Sportolj, táplálkozz rendenesen, élj szép kis szociális életet, légy boldog és padlóra küldöd te azzal, hogy mennyire szuper nélküle.
Hidd el, egy olyannál, aki megcsal és ezek szerint nem is egyszer és egyvalakivel -- csak jobbat találsz!! --
Fel a fejjel, húzás haza maradék bejglit enni :D
Azt hittem, hogy csak rosszindulatú hozzászólásokat fogok olvasni, szerencsére nem így lett.
Az a lényeg, hogy a legfontosabb dolgon már túl vagy: meggyászoltad a kapcsolatot, csak így lesz erőd ahhoz, hogy tovább léphess, enélkül lehetetlen. Sajnos pont decemberben történt, de történhetett volna máskor is, emiatt ne emészd magad. Most, hogy beláttad, hogy sok mindent/mindenkit elhanyagoltál magad körül, sokkal könnyebb lesz helyrehozni. De csak akkor találkozz bárkivel is, amikor úgy érzed, hogy te is akarod, és nem azért, mert nyaggatnak, hogy mi van veled. Igen, ez kicsit önzőn hangzik, de mindenki másképp éli meg a szakítást, valakinek több idő kell, valakinek kevesebb. A tanulmányaidat is hozd rendbe, ahogy tudod, még semmi nincs veszve. Szilveszterkor meg tényleg érezd jól magad, és úgy indítsd 2018-at, hogy csak előre nézel. Minden jót! :)
Mennyi rosszindulatú hozzászólás van tényleg! Elképesztő, csupa szociopata van az interneten.
Minden normális, érző szívű embert megvisel egy szakítás. Teljesen okés, hogy ilyenkor szívesebben elvonulsz, nem mész emberek közé, és az is érthető, hogy ilyenkor az ünnepek is rosszabbak.
Szerintem nem nagyon kell bocsánatot kérned semmiért, meg fogja érteni a családod, hogy magad alatt voltál.
Kitartás és ne aggódj, nemsokára túl leszel az egészen, csak most rossz ez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!