Miért ellenzi sok szülő meg huszonévesen is a párkapcsolatot a gyerekének?

Mert buták. Már bocsánat.

Az életben különben sem egyetlen dolgot csinálsz egy adott időintervallumban. Igen, tanulni kell. De az ember nem 24 órát tanul egy nap, mint ahogy nem is 24 órán át ápolja a párkapcsolatát. Az egészséges és sikeres felnőtt létnek pont az a kulcsa, hogy az ember meg tudja találni az egyensúlyt az élet különböző területei között.

De ilyen gondolkodással később sem szabadna párkapcsolatot ápolni, családot alapítani meg pláne nem, mert akkor meg "dolgozni kell".

Egyébként én a csaj helyében menekülnék abból a közegből.

A mostani szülőknek nem volt divat párkapcsolatosdit játszani, megismerkedtek és 1-2 év után már jött gyűrű.

Egy standard ismerkedés akkor úgy nézett ki hogy mindkét fél dolgozott, ergo el tudta tartani magát, ez mindkét családnál visszatetszést keltett, és úgymond "engedték" a fiatalokat, pár órára, de haza is kellett vinni a lányt.

A mostani 40-50es korosztálynál nem volt jellemző a k******ás. és eléggé kinézték az ismerősi körben aki mondjuk elvált az első férjétől alig 2-3 év alatt.

Szerinted miért van ennyi befeszült szülő manapság? "Amint odaérsz hívjál, miért nem hívtál b*****g itt idegeskedtem, többet sehova nem mész"

A maiak is azt szeretnék mint az előző generáció, legyen egy rendes dolgos "udvarlója" és kérje meg a kezét belátható időn belül ami max 2-3 év. Ha valaki pedig cserélgeti a barátját arról az jön le lotyó.

#6, ez inkább 70-80 évvel ezelőtt lehetett így... nekünk, mai 50-eseknek pont, hogy sokkal kevésbé rázták az "erkölcsi pallost" - a szüleinket, tehát a mai 70-80-asokat leszámítva - mint manapság. Sej, azok a régi jó KISZ-, meg építőtáborok...:)))

Nem volt még AIDS-hiszti, se elektromos póráz (mobil, amin "óránként jelentkezz be kislányom", 15 évesen is vehettünk cigit, piát, és az állam maga tartotta takarékon a valláserkölcsöt - pédául)

Szóval a mai 50-es, aki "bezzeg az én időmben", az vagy szemen szedetten hazudik, vagy ő volt az ügyeletes stréber...

(annyi igaz, hogy a házasság végül is okkal gyakoribb volt, de már általában együtt élés után, általában, ha jött a gyerek. legalábbis Budapesten.)

Az utolsó nagy hülyeséget írt!

46 éves nő vagyok. Amikor mi voltunk fiatalok akkor is volt élet. Mi már 14 évesen jártunk valakivel, 16 évesen már a legtöbbünk elvesztette a szüzességét (amit a női wc-ben mindig kitárgyaltunk) Mi is jártunk házibuliba 15 évesen. Mi is volt, hogy lógtunk 1-2 óráról. Szóval nem kell a mai 40-50 éves korosztályt prűdnek beállítani, mert nem voltunk azok. Persze voltak olyanok akik Teréz anyaként viselkedtek, de ez mindig is volt, és most is van ilyen.

Én nem értem, hogy a sok szülő miért nem néz magába amikor a lánya/ fia 18-20 évesen szórakozik, vagy párja van, de mellette jól tanul, tisztességes. Hiszen attól még nem lesznek rosszak. Sok szülő inkább csak a saját hibáit nem akarja, hogy a gyereke is elkövesse. Sokunk mai fejjel jön rá, hogy annak idején nagy butaságokat csináltunk, és lehet nem kéne a gyerekeinknek is elkövetni ezt a hibát. Én a lányomat(17) és fiamat (25) mindig úgy neveltem, hogy előtte mérlegeltem, hogy én ennyi idősen mit- hogy csináltam.

A gond az, hogy bizonyos dolgok mások lettek.

A mai fiatalság elvárja, hogy a szüleik felnőttként kezeljék 16- 20 évesen, de mégis sokszor életképtelenek a mai generáció.

Elvárják, hogy a szülők mindent fogadjanak el ( másságot, 30 évesen is tanulni akarok, odaköltözök a pasimmal/ nőmmel a családi házba etc) de nem értik meg, hogy a szülők nem ebben nőttek fel.

A sok változások miatt a szülők képtelenek normálisan nevelni a gyereküket, és ezért szinte mindenben gátolni akarják a gyereküket. A mai fiatalság görcsösen ragaszkodik, hogy mindent fogadjanak el a szülők, a szülők meg görcsösen kapaszkodnak a régi szokásokhoz.

Én kevés olyan szülővel találkoztam, akik ennyire keményen fognák a 20 éves gyereküket. Biztos vannak ilyen szülők, de sokszor bizonyított, hogy sok fiatal eléggé túlozz.