Normális-e hogyha egy lány elveszti az édesapját aki egyáltalán nem volt öreg (kb 50 éves lehetett), és ezután sokkal jobban kinyílt, sokkal vidámabb lett utána?

Az tény, hogy a fészbukon meg a többi közösségi rákfenén sokan szeretik az életüket sokkal-sokkal szuperkirályabbnak mutatni, mint amilyen valójában.

Pl. te éppen azt látod, hogy 89-en gratuláltak és 150-en lájkolták a képüket, amin épp mosolyogva, csini ruhában, pezsgőt iszogatva ünneplik az eljegyzésüket, persze rengeteg mosollyal és szívecskével megköszönik egyesével mindenkinek, majd leteszik a telefont, és az újdonsült menyasszony elküldi a bús fenébe a pasiját, amiért sima ezüst gyűrűt vett köves helyett, és nem tartanak eljegyzési partyt, mert a pasinak dolgozni kell, aki ezen felhúzza magát és elmegy inkább a haverjaival sörözni, akik persze tudják, hogy mi megy otthon, de nem mondják. Közben asszonyka felhívja az anyukáját és elpanaszolja neki, hogy a vőlegénye mekkora paraszt, és ezért bosszúból nem fog másnap főzni, hanem a Pizza Fortétól rendel ebédet.

De konkrétan van olyan ismerősöm, aki a tavaly nyári esküvője óta hetente posztol egy ott készült, profin beállított képet, amin boldogan mosolyogva bújnak össze, persze valamilyen romantikus idézettel, kommentelnek is egymásnak, hogy ígyszeretlek úgyimádlak, közben pedig nekünk, a barátnőinek panaszkodik chaten, hogy nem jön össze a gyerek pedig már aláírták a papírt a CSOK-ért, hogy nincs pénzük és apóstól kell kölcsönkérni, hogy a csaj családja kollektívan rühelli a férjét, mert egy buta, életképtelen majom, aki két kézzel szórja a pénzt hülyeségekre, aztán panaszkodik, hogy nincs.

Szóval a látszat sokszor csal.

De vannak az én ismeretségi körömben is olyanok, konkrétan két testvér, akiknek hosszú betegség után halt meg szintén 50 éves kora körül az anyjuk, és bár ők tényleg szerették és tényleg meggyászolták, de az örökség az durván megrészegítette őket. Ahogy te is írod, ezek is napi szinten posztolták, hogy milyen Nike cipőt vettek, hogy milyen fesztiválra mentek, hogy új versenybiciklit vettek, még azt is vigyorogva osztották meg, hogy megörökölték a lakást...

És náluk tényleg nem voltak a családon belül gondok, egyszerűen csak a gyász mellett ku**ára örültek neki, hogy lett egy valag pénzük és szórhatták.

Gondolom van az a pénz meg az a jólét, ami enyhíti a fájdalmat, bármilyen durván hangzik is ez.

Nyilván könnyebb úgy kompenzálni a belül zajló negatív érzéseket, ha 5 csillagos szállodában jakuzzizol meg pezsgőzöl, és ezt még meg is oszthatod és kapsz rá 500 lájkot, ami ugye manapság nagy érték.

Előtte valszeg azért nem posztolgatott a lány képeket, mert még nem volt mit mutogatni.

"nem voltak valami gazdagok, de az apja halála után elég fényűzően él."

Borítékolható, hogy igen hamar a nyakára hágnak az örökségen vett hirtelen jólétnek, és ismét csórók lesznek.

Könnyen jött könnyen ment.

Majd nézzed meg pár hónap múlva a posztjait...

Több oka lehet.

1. Van, aki így dolgozza fel a gyászt. Hogy inkább bulizik meg költi a pénzt, és visz az életébe egy pillanatnyi elillanó örömöt, minél többször.

2. A közösségi médián bizonygatja, hogy "jól vagyok, jól vagyok, jól vagyok, az élet megy tovább, hugi még itt van nekem"...

3. Nem tudni, hogy az apja mennyire hirtelen halt meg... vagy legalábbis ez nem derült ki az írásból, és lehet, te sem tudod. Attól, hogy fiatalon halt meg, lehet, hogy ő is 1+ évig ápolásra szorult, és az lehet, hogy a leányzóra szakadt, mert "úgyis családcentrikus a lány, oldja meg ő". Akármennyire is ronda dolognak tűnik, néha ilyenkor felszabadul az ember, hogy végre van szabadideje, elmehet másokkal, élvezheti az életet ahelyett, hogy munka/suli után, ha egyáltalán járt oda, rögtön haza, mert ki kell mérni apunak a gyógyszert, orvoshoz kell vinni, meg kell fürdetni, takarítani kell nála stb. Nálam is volt ilyesmi... jó, a rokon nem 50éves volt, hanem 66, de azért az sem az a matuzsálemi kor... tinikoromban egy perc szabadidőm nem volt, mert ha nem épp suliban voltam vagy tanultam, akkor anyámnak mentem segíteni ápolni... hát a végén tényleg megkönnyebbültem, amikor vége volt.

"Pl. te éppen azt látod, hogy 89-en gratuláltak és 150-en lájkolták a képüket, amin épp mosolyogva, csini ruhában, pezsgőt iszogatva ünneplik az eljegyzésüket, persze rengeteg mosollyal és szívecskével megköszönik egyesével mindenkinek, majd leteszik a telefont, és az újdonsült menyasszony elküldi a bús fenébe a pasiját, amiért sima ezüst gyűrűt vett köves helyett, és nem tartanak eljegyzési partyt, mert a pasinak dolgozni kell, aki ezen felhúzza magát és elmegy inkább a haverjaival sörözni, akik persze tudják, hogy mi megy otthon, de nem mondják. Közben asszonyka felhívja az anyukáját és elpanaszolja neki, hogy a vőlegénye mekkora paraszt, és ezért bosszúból nem fog másnap főzni..."

#5-ös, ez nagyon ott van!!!

:DDDDDDDDDDDDDDDDDDD

Na, hogy kérdésre is válaszoljak!

Énbennem az volna a legelső kérdés, hogy miből telik neki erre? Vagy a barátja viszi el és adósságokat csinál (de akkor is egy buta liba a lány, hogy ez nem tűnik fel neki), vagy - és ez sokkal valószínűbb - az örökség rá eső részét szórja el ezekben a hónapokban.

Ha az apja ivott, az lehetett tehertétel otthon neki. Talán szégyellte apját, talán a sok veszekedést utálta otthon. Szóval az, hogy van benne egy adag felszabadultság-érzés, azt meg tudnám érteni. De amiket írtál, ahhoz pénz kell, pláne ha gyakran csinálják. Ennek semmi köze az érzelmi felszabadultsághoz, csak ahhoz, hogy ez a lány egy felelőtlen, buta liba, aki vagy az örökségét tékozolja el, vagy a szélhámos barátjának dől be, aki a gazdag pasit játssza előtte.