A szülő-gyerek kapcsolat alá-fölé rendelt viszony-e, és ha igen örökké az marad-e?

Apa-fiáról nem tudok nyilatkozni, anya-lányáról igen. Nálunk akkor szűnt meg az alá-fölé rendeltség, amikor férjhez mentem, elköltöztem, én is elkezdtem háztartást vezetni és dolgozni a fősuli mellett. Gyakorlatilag másfél év alatt történt meg mindez, 19 és 21 éves korom között, akkor voltak is nagy viták. Aztán valahogy felfogta anyukám, hogy nem baj az, ha más a véleményünk erről-arról, hiszen ha fiatalabb is vagyok, de ugyanúgy házas, dolgozó, felnőtt nő. Innentől inkább baráti a viszonyunk, ő is elkér 1-1 receptet, ha nem ismeri és én elkészítem, ő is mesél bármilyen gondjáról és ha én mesélek valamiről, ami engem érint, akkor is inkább beleképzeli magát a helyzetbe és nem felsőbbrendű hangnemben válaszol. Egy hónapon belül én is anyuka leszek, a terhességem során sem tett semmi olyan megjegyzést, hogy ő máshogy csinálta, tudja, hogy jó döntéseket hozunk a férjemmel. :) Szerintem ilyesminek kellene lennie egy felnőtt gyerek-szülő viszonynak.